Életmód

Időpocsékolásnak tartotta a világ a kézmosást. Semmelweis Ignác rájött az ellenkezőjére

Korábban a témában:

A koronavírus-járvány idején nem győzik hangsúlyozni a szakemberek a kézmosás fontosságát, pedig évszázadokkal ezelőtt az orvosok és a tudósok is azt hitték, teljesen haszontalan dolog. Egészen addig, míg Semmelweis Ignác rá nem jött az ellenkezőjére.

A világhírű magyar tudós az 1800-as évek közepén orvosként dolgozott Bécsben, és nem értette, miért hal meg annyi nő gyermekágyi lázban. A 18. század előtt ritkának számított a betegség, mert a nők jellemzően nem jártak kórházba szülni. Még a 19. században is elég alacsony, 1-2 százalékos volt az előfordulási rátája.

Semmelweis Ignác. Fotó: Wikipedia

Aztán 1823-ban az arány hirtelen 9,2 százalékra ugrott meg abban a bécsi kórházban, ahol Semmelweis is tevékenykedett. Ráadásul feljegyzések szerint a szegényebb réteghez tartozók és a szülési komplikációkon átesett anyák körében 25-30 százalékos volt az elhalálozás.

Ez a korszak volt az orvostudomány aranykora, amikor az egészségügyi szakemberek elkezdték megfejteni egyre több betegség okát a boncolások segítségével.

A boncolásokat végző orvosokat nagy tisztelet övezte kollégáik és a társadalom részéről is, ami ahhoz a tévhithez vezetett, hogy minél piszkosabb egy doktor, annál jobban végzi munkáját. Az orvosok szándékosan vérfoltos köpenyekben látták el betegeiket, vagy adott esetben így bonyolították le a szüléseket.

Vidéken olyan a koronavírus, mint egy összekovácsoló hadgyakorlat
"Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét."

Semmelweis Ignác ezért új szabályt vezetett be az intézményben, és ezt követően mindenkinek klóros vízzel kellett kezet mosnia. Ez egy közel negyed órás procedúra volt, és láss csodát, a halálozási ráta drasztikusan csökkenni kezdett.

Az innováció mindazonáltal nem aratott osztatlan sikerült, sőt. Néhány orvos azzal vádolta Semmelweis Ignácot, hogy rájuk akarja fogni a halálesetek nagy részét, ezért felhagytak a kézmosással arra hivatkozva, hogy a szennyezett víz okozhatja a tömeges elhalálozást. A magyar tudós próbálta meggyőzni európai kollégáit is az igazáról, de nem sok sikerrel.

Egyes beszámolók szerint Semmelweis ennek ellenére sem hagyott fel a teóriája terjesztésével, már-már megszállottan tette ezt. 1865 júliusa közepétől kollégái szerint magatartásában az elmezavar jelei mutatkoztak, ezért még abban az évben beutalták a döblingeni elmegyógyintézetbe. Halála körülményei máig ismeretlenek, de feltehetően halálra verték két héttel a bekerülése után. Egy másik verzió szerint a jobb kezén keletkezett műtéti seb fertőződhetett el, így halálát pont az okozhatta, ami miatt élete nagy részében harcolt.

Igazát végül jóval halála után bizonyította be Louis Pasteur a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elméletében. Munkájában név szerint kiemelte Semmelweis Ignác jelentőségét, aki később az anyák megmentőjeként vonult be a történelemkönyvekbe.

Ha hiánycikk a kézfertőtlenítő, készítsd el magad
Csak néhány hozzávaló, és máris megvan a tökéletes fertőtlenítőszer.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.