Életmód

A járvány miatt teljesen megváltoznak az álmaink

A koronavírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kijárási korlátozások kezdete óta világszerte egyre többen tapasztalnak egy új jelenséget az életükben. Ez a járványálom, írja a National Geographic.

A tudósok régóta azt gondolták, hogy álmaink tartalma és érzelmi töltete nagyban függ a jólétünktől. A szimbolikus bizarr álmok segítenek egyeseknek feldolgozni az intenzív emlékeket és a stresszt. A rémálmok ugyanakkor aggasztó jelei lehetnek a szorongásnak, amit ébrenlétünk során nem feltétlenül érzékelünk.

A járvány idején több százmillió ember húzza meg magát az otthonában, a megszokott környezetünktől való eltávolodás pedig inspirációhiányt idéz elő az álmainkban, ami miatt az agyunk sokkal inkább a múltra támaszkodik éjjelente. 

Világszerte jelenleg öt különböző intézet kutatócsapat tagjai gyűjtenek mintákat, és eddig arra jutottak, hogy a járványálmokat főleg a stressz, az izoláció és a megváltozott alvási szokások jellemzik.

Kolonya, a törökök egyedülálló kézfertőtlenítője
A törökök tradicionális módját választják a koronavírus elleni védekezésnek.

Vannak fokozatai

Amikor álmodunk, a stressz átvitt értelemben kirándulni küldi az agyat. Az álmokat kiváltó neurobiológiai reakciók hasonlóak a pszichedelikus drogok hatásához, melyek az úgynevezett szerotonin 5-HT2A idegreceptorok aktiválásával leállítják az agy egy részét. Ilyenkor érzelmi gátlástalanság lép fel, ebben az állapotban az érzelmeink erősebbek a tudatunknál.

Ezek a folyamatok főleg éjszakánként történnek, sok ember pedig nem is emlékszik reggelre, hogy mit álmodott. De mindez megváltozik a koronavírus-járvány idején, amikor extrém stressznek vagyunk kitéve.

Ennek az egyik oka, hogy a szorongás és az aktivitás hiánya csökkenti az alvás minőségét. Jellemzően többször felébredünk ilyenkor éjjel, ami növeli az álmok felidézésének az esélyét. Az előző napi események és emlékek szintén nagyban befolyásolhatják az álmaink tartalmát és annak érzelmi kicsengését is.

A lyoni Neuroscience Research Center kutatóintézetben jelenleg is zajló, márciusban kezdődött tanulmányban azt már megállapították, hogy a kutatásban résztvevő emberek 35 százaléka több álmukat tudta felidézni, mint a járványt megelőzően. Ráadásul a válaszadóknak az átlagosnál 15 százalékkal több volt a negatív végkifejletű álma. 

Egy másik tanulmányban az Associazione Italiana di Medicina del Sonno arra keresi a választ, hogy az olaszoknak milyen mértékben változtak az álmai a korlátozások kezdete óta. A megfigyeltek közül rengetegen szenvednek rémálmoktól és alvászavartól, melyek a poszttraumás stressz szindróma tünetei.

Nem meglepő, hogy néhány évvel előtt, amikor a 2009-es L’Aquila városában történt földrengés túlélőit vizsgáltuk, a rémálmok száma egyenesen arányosan nőtt azzal, hogy az illető milyen közel volt az epicentrumhoz. Más szavakkal, a szeizmikus térkép többnyire átfedésben volt az alvási zavarok térképével

– nyilatkozta Luigi De Gennaro, a Római Egyetem pszichológus professzora.

Ennek értelmében arra lehet következtetni, hogy akiket a járványveszély nagyobb mértékben érint – így például az egészségügyben dolgozók, az epicentrumokban élőknek, vagy akiknek a családtagjaik érintettek -, azoknak nagyobb valószínűséggel változtatja meg álmaikat a koronavírus.

Fotó: Getty Images

Legyőzni a rémálmokat

Több tanulmány is rámutatott a közelmúltban, hogy a cselekvéseink rendkívüli módon befolyásolják az álmainkat. Azzal, hogy a karantén idején minimálisra csökkennek a friss emlékeink és a minket ért érzelmi behatások, az álmaink sem lesznek olyan sokszínűek és a tudatalattink a régebbi emlékekből táplálkozik.

Egyértelműnek tűnhet, de finn kutatók tudományosan is alátámasztották, hogy kiegyensúlyozott lelkiállapotban létrejön az úgynevezett pozitív álomhatás, amikor is az emberek jól érzik magukat attól, ami az álmaikban történik. Ezzel szemben a szorongás pont az ellenkezőjét okozza, és az álmok riasztóak, adott esetben felkavaróak lehetnek.

Deirdre Barrett, a Harvard Egyetem pszichológus professzora az elmúlt évek során több katasztrófa, így például a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmény túlélőitől is begyűjtött adatokat az álmaikra vonatkozóan. Arra jutott, hogy a traumát követően két irányt vehetnek az álmok: vagy újraéljük a tragédiát, vagy egy, az ahhoz köthető szimbolikus esemény köré épülnek.

Barrett a koronavírus álmokra gyakorolt hatását is tanulmányozni kezdte márciusban, és arra jutott, hogy néhány megkérdezett elkapta a vírust vagy meg is halt miatta álmaiban. Másoknál az álomban metaforikus elemek, például zombik, természeti katasztrófák, szörnyetegek vagy tömeggyilkosok helyettesítették a fertőzést.

A koronavírushoz köthető rémálmok száma viszont speciális technikákkal csökkenthető. Amikor Barrett megkéri a pácienseit, meséljék el az álmaikat, jellemzően azt is megkérdezi tőlük, mit szeretnének másként látni benne. Az új verziót le is írják, amit aztán át is olvashatnak lefekvés előtt.

Ezek a forgatókönyvek megoldást kínálnak. Vagy a támadó legyőzéséről szólnak, vagy annak lekicsinyítéséről egy hangya méretére. Akik kontrollálni szeretnék a rossz álmokat, azoknak ajánlott a bizarr dolgokra összpontosítani.

A kontextus megváltoztatása, adott esetben a fizika törvényeinek figyelmen kívül hagyása megváltoztatják a perspektívát, amivel egyrészt segítünk felemészteni a történteket, másrészt legyűrhetjük a negatív élményeket

– mondta a Perrine Ruby, a lyoni kutatóintézet munkatársa.

Ezt fogyasszuk, ha szeretnénk visszaemlékezni az álmainkra
A tanulmányba bevont szereplők közül korábban többen arról számoltak be, hogy csak ritkán tudták felidézni az álmaikat, de a teszt végére komoly javulást tapasztaltak.

Kiemelt kép: David Benito/Getty Images

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik