Meg kell tanulni együtt élni a farkasokkal

Egyre gyakrabban hallani a nagyragadozók újbóli megjelenéséről Magyarországon. Jelenlétük kapcsán számos kérdés merülhet fel, amelyekre eddig sokszor inkább csak anekdotikus vagy érzelmeken, hiedelmeken alapuló válaszok születtek. A WWF Magyarország új kiadványa, “Az együttélés lehetséges – kérdések és válaszok a farkasokról” ezekre a kérdésekre ad választ. Az ismeretterjesztő kiadvány online is elérhető a WWF Magyarország honlapján.

Ígéretes jövő áll a nagyvadak előtt

A nagyragadozók az élőhelyvesztés és az emberi üldöztetés hatására Európa jelentős részéről eltűntek. Azonban a szigorúbb természetvédelmi szabályozásoknak, befogadóbb szemléletnek, a sokszereplős (például vadgazdálkodás, természetvédelem, állattartás) fajvédelmi programoknak, a bőséges táplálékot nyújtó élőhelyeknek és saját alkalmazkodó képességüknek köszönhetően ma már ígéretes jövő áll a farkasok, hiúzok és medvék előtt.

Egyre többet tudunk a hazai nagyragadozók elterjedéséről, viselkedéséről és ökológiájáról, azonban e tudás jelentős része szubjektív megfigyelésekre alapozott. A LIFE EuroLargeCarnivores pályázat keretében született kiadvány általánosan ismerteti a három nagyragadozó közül a leggyakoribb és talán leginkább konfliktusos fajt, a farkast azzal a céllal, hogy választ adjon a farkasok közvetlen közelében élő emberek által felvetett leggyakoribb kérdésekre. A tudományos ismeretekre alapozott kiadványt német állattenyésztési és vadgazdálkodási szakértők állították össze, a magyar vonatkozású részekkel pedig hazai vadbiológusok egészítettek ki.

Megtelepedtek Magyarországon a farkasok

A külföldön és hazánkban is gyakran feltett kérdésekre. Például veszélyeztetik-e a farkasok a turistákat? Biztonságban vannak-e a haszonállatok? Tényleg csak gyenge és beteg állatokat ejtenek el a farkasok? Ezekre rövid, szakirodalmakra és igazolt megfigyelésekre alapozott válaszokat olvashatunk. A kiadvány egyes fejezetei az állat biológiáján kívül a közbiztonságról, állattartásról, vadgazdálkodásról, erdőgazdálkodásról, turizmusról is szólnak.

Az utóbbi években nem csak elvétve hallunk Szlovákiából átkóborolt példányokról, de az Északi-középhegység egyes területein már farkasok, hiúzok és medvék állandó jelenlétéről is beszélhetünk. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az új helyzet által támasztott kihívásoknak, újra meg kell tanulnunk együtt élni ragadozó versenytársainkkal

– mondta Dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem vadbiológus professzora.

A ma rendelkezésre álló becslések szerint nagyjából 17.000 farkas, 17.000 medve, 9.000 hiúz és 1.250 rozsomák él Európában. Ahol emberek és nagyragadozók osztoznak egy adott területen, ott szinte mindig konfliktusok alakulnak ki. Magyarországon elsősorban az Északi-középhegység területén élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén.

A LIFE EuroLargeCarnivores pályázat lehetőséget biztosít az emberek és nagyragadozók közötti konfliktusok enyhítésével kapcsolatos jó gyakorlatok cseréjére, valamint a határokon túli együttműködésen és tudásmegosztáson keresztül kívánja jobbá tenni az együttélést. Segít megoldásokat találni a farkasok, medvék és hiúzok által jelentett társadalmi, gazdasági és ökológiai kihívásokra

– mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.

Kiemelt kép: Pixabay