A koronavírus-járvány krízis az egész világnak, mégis akadnak olyan problémák, melyek éppen a pandémia miatt kerülhettek ismét reflektorfénybe. Ilyen a kis testű prémes ragadozók és rágcsálók tenyésztése a bundájukért. Dániában nagy port kavart, hogy a nyérctelepeken, az állatokban is kimutatták a koronavírus mutációját. Ennek az ügynek a folyományaként hazánkban is megváltoztatták a haszonálatok tenyésztésére vonatkozó rendeletet.
Csak az angóranyúl és a csincsilla maradt
Magyarországon a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet szabályozta, hogy milyen fajokat lehetett a szőrméjükért tenyészteni. A hosszúfarkú csincsilla, az angóranyúl, a nutria, mint növényevő prémesállatok, valamint a prémgörény, az amerikai nyérc, az ezüstróka, a sarki róka, mint húsevő prémesállatok tenyésztése volt megengedett egészen idén november 24-ig. Ekkor a Magyar Közlönyben új szabályozás jelent meg, amely már csak az angóranyúl és a hosszúfarú csincsilla tenyésztését engedi.
Ovádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri biztos közleményben hangsúlyozta, hogy 2020-ban az Európai Unió több tagállamában számos COVID-kitörés történt nyércfarmokon, Dániában pedig a teljes nyércállomány felszámolásáról döntöttek.
Noha jelenleg hazánkban sem nyérc-, sem nutria-, sem görény-, sem rókatelep nem található, ám ezen szőrméjükért tartott állatok tartásával kapcsolatban súlyos állatvédelmi aggályok merültek fel már az elmúlt években is külföldön. A természeti, gazdasági és állatvédelmi problémák megelőzése érdekében a kormányzat ettől a lépéstől azt várja, hogy a jövőben ne lehessen Magyarországra telepíteni az EU-tagállamokban betiltott telepek állományait
– írták a közleményben.
A dánok már kelet felé kacsingatnak?
És, hogy mennyire életszerű az, hogy külföldi vállalkozások hazánkban is helyet kereshettek volna cégeiknek, arról Nagy Ervin, a Magyar Szőrmeellenes Liga egyik alapítója beszélt a Sokszínű vidéknek.
Nemzetközi szervezetekkel állunk kapcsolatban, akik jelezték, hogy például Bulgáriába már érkeztek olyan prémtenyésztőknek a képviselőik, akik keresik a lehetőséget, hogy áttelepüljenek Dániából. Ez még a dán COVID-19 cluster 5-ös helyzet előtt volt. Ezután Lengyelországban is beindult a politikai kampány és szavazás a prémfarmok ellen, és mi már akkor tudtuk, hogy ott is hasonló járványhelyzet alakulhat ki, ha nem cselekednek időben
– mondta érdeklődésünkre.
Ehhez képest nemrég kezdtek el szállingózni a hírek, hogy ott is találtak koronavírust a nyérc farmokon.
Nagy Ervintől megtudtuk, hogy Európa volt eddig a világ legnagyobb prémtermelője: közel 5000 prémtelepe volt 22 országban, és ezek nagyjából az 50%-át adták a világ prémtermelésének. Évente csak Európában ez mintegy 50 millió állat leölését jelentette, a világon pedig meghaladta a 100 milliót.
Egyre több ország tiltja be Európában a prémtenyésztést
Az EU országok adták a nyércprém közel 60%-át, és rókaprém több mint 70% -át. Dánia volt a legnagyobb prémtermelő, második helyen Lengyelország állt. A pandémia előtti időszakban a harmadik hely Kínáé volt, egyes adatok szerint Kína már világelső a prémtermelésben is.
Nagy Ervin kiemelte, hogy jelentős mennyiségű prémfarmon nevelt állattal és prémfeldolgozó képességgel rendelkezett még Finnország, Hollandia, Oroszország, Görögország, Lettország. Magyarország nem számít nagytermelőnek, de a jó minőség miatt voltunk híresek.
A prémtenyésztést azonban fokozatosan elkezdték betiltani több európai országban. Ausztriában, Horvátországban, az Egyesült Királyságban és a Cseh Köztársaságban már betiltották, Hollandiában 2021. márciusáig, Norvégiában 2025-ig kell kivezetni ezt az iparágat az országból.
(Ezen a linken olvasható, hogy mely európai országokban hogyan áll a tiltás jelenleg.)
Nagy Ervin elmondta, hogy a következő időszakban azon lesznek, hogy az Agrárminisztérium segítségével feltárják pontosan hány prémfarm van Magyarországon, hogy ezáltal megismerjék a csincsillák és angóranyúlak pontos egyedszámát.
Hasonló átfogó felmérés még sosem volt az országban. Ezzel sikerülhet végre egy általános hatósági ellenőrzést is végrehajtani, és felmérni azt is, hogy a csincsilla farmokon menyire jellemző a COVID-19 fertőzés, illetve mennyire tartják be a törvényeket és rendelkezéséket
– tette hozzá Nagy Ervin, aki úgy véli, hogy a felmérés megmutathatja azt is, hogy milyen állapotok közt tartják az állatokat, illetve, hogy szerinte a legtöbb esetben keresetkiegészítésként végzik a tenyésztést.
Így elmondása szerint valójában nem sok főállás kerül veszélybe hazánkban, ha az EU arra az útra lép majd, hogy teljesen betiltja a prémtenyésztést.
Egy dokumentumfilm, ami a szőrmekereskedelem 2013-as állapotát mutatja be:
Felkerestük a Magyar Szőrme- és Bőripari szövetséget is, ahol elmondták, hogy az angóranyúl tenyésztéséről nem tudnak nyilatkozni, mivel azt a szövetség tagjai nem használják szőrmeipari célra. Ami viszont a csincsillákat illteti, azokat már legalább 40 éve tenyésztik, nagyon jó minőségben, a magyar prémek keresettek a világpiacon.
50 ezer csincsilla, 2500-3000 ember megélhetése…
Megközelítőleg körülbelül 250 kisebb-nagyobb csincsilla telep működik Magyarországon és legalább 2500 – 3000 ember megélhetése kötődik a csincsilla tenyésztéshez közvetve és közvetlenül, ha belevesszük a telepeket kiszolgáló egyéb üzemeket is , mint tápgyártás, ketrec készítés, speciális fürdető homok gyártása, bőrkikészítés és sorolhatnám
– nyilatkozta portálunknak Hegedűs Anna, a Magyar Szőrme- és Bőripari Szövetség titkára hozzátéve, hogy az országban 45-50 ezerre becsüljük a csincsillák számát.
Mi a tenyésztett prémes állatokat ugyanúgy haszonállatnak tekintjük, mint az élelmiszeripari vagy hobby céljára tenyésztett állatokat, azzal a különbséggel, hogy ezeket ruházati célra hasznosítjuk, a prémfarmok húsipari és halászati melléktermékeket, jobban mondva hulladékot hasznosítanak, felszabadítva ezzel a hulladék megsemmisítésére fordított energiát és ebből nagyértékű, keresett terméket állítanak elő.
– fűzte hozzá.
A valódi szőrme természetes szerves anyag, ami sok évi, sőt több évtizedes használat után szemétlerakóba kerülve, biológiailag lebomlik. Előállítása beleillik az élet körforgásába, újra és újra előállítható. A ma feldolgozott prémek 85 %-a prémfarmokról származik, a többi szabályozott vadgazdálkodás keretében kerül a feldolgozókhoz.
A prémfarmokon keletkezett hulladék is újrahasznosításra kerül szerves trágya, és bioolaj formájában. A legfejletteb nyérctenyésztő országban, Dániában az állatok ilyen formában 100 % -ban hasznosításra kerülnek. Kijelenthetjük, hogy a prémtermelés abszolút beleillik az élet körforgásába, előállítjuk, hasznosítjuk, lebomlik
– említette.
A szőrme tartóssága, átalakíthatósága révén jól újrahasznosítható, a mindenkori divatnak megfelelően átszabható, ennél fogva beleillik a mostanában annyiszor hangoztatott „slow fashion” irányzatba is.
A titkár kiemelte, hogy a bőrök kikészítéséhez Európában ma már környezetkímélő anyagokat használnak, szigorúan betartják az Európai Bizottság REACH előírásait. A szőrmék festésére pedig ugyanazokat a vegyianyagokat használják, mint a textilipar.
A műszőrme ruhák mikroplasztikokkal szennyezik a Földet
A műszőrme és a műszálas anyagok (poliészter, akril, poliakril, poliamid, stb) olajszármazékok, nem szerves anyagok, a szemétlerakóba kerülve ott maradnak a földben több száz vagy akár 1000 évig szennyezve a környezetet. Mosáskor pedig apró mikronnyi szálacskák, mikroplasztikok válnak le a ruhákról és kerülnek a lefolyóba, onnan a vizeinkbe tengereinkbe
– szögezte le a titkár, hozzátéve, hogy az ásványvizek nagy része tartalmaz mikroplasztikot, de nem tudjuk még, hogy ez milyen hatással lesz az emberi szervezetre hosszú távon. Megtudtuk, hogy bár a csincsillák húsa ehető, de kicsi testüknél fogva nem jellemző, hogy étkezési célra használják. Húsukat állatmenhelyek, állatkertek hasznosítják, a kutyagazdák is szívesen veszik kedvenceiknek.
Arról pedig, hogy Gazdasági Minisztérium felmérésre készülhet az állattenyésztési telepekkel kapcsolatban csak hallomásból értesültek.
Itt szeretném megjegyezni, hogy az állatvédelmi törvény új kiegészítése kapcsán nem keresett meg bennünket, mint a szőrméseket képviselő, hivatalosan bejegyzett szervezetet senki. Méltatlannak tartjuk, hogy a miniszteri biztos úr velünk, a szakmát képviselő szervezettel nem egyeztetett, de egy adószámmal nem rendelkező, a közösségi médiában szerveződő csoporttal igen.
Véleményük szerint a miniszteri biztos urat félretájékoztatták. A dán nyérctenyésztők nem akarják áttelepíteni állományukat, csak a volt mezőgazdasági miniszterük elhamarkodott, jogilag megalapozatlan intézkedése miatt tüntetnek, miszerint minden nyércet le kellett volna ölniük, még azokon a telepeken is, ahol nem tapasztaltak Covid-fertőzést (azóta a dán mezőgazdasági miniszter le is mondott).
Egyébként is minden élőállat behozatalhoz a NÉBIH engedélye szükséges. Igy a magyar hatóságok ezt a problémát egyszerűen ki tudják védeni
– zárta nyilatkozatát a titkár.
