talaj
pixabay
Életmód

Megszámolták a gazdaságokat: 234 ezer működik az országban

A legutóbbi, 2010-es cenzus óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent.

Országszerte mintegy 234 ezer gazdaság vett részt a Központi Statisztikai Hivatal teljes körű mezőgazdasági összeírásán, a 2020-as Agrárcenzuson

– mondta Patay Ágnes, az Agrárcenzus projektvezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.

Kapcsolódó
36 családot lát el biozöldségekkel és házi receptekkel a pusztaszeri ökotanya
Fél hektáron nagyjából 40-50 féle konyhakerti zöldségeket termelnek.

Hozzátette, az elmúlt 10 évben a gazdaságok szerkezete is átalakult: 46 százalékról 25 százalékra esett azoknak az aránya, akik főként állattartással foglalkoznak, ugyanakkor az inkább növénytermesztő gazdaságoké 41 százalékról 67 százalékra nőtt.
A KSH közleménye szerint ebben a folyamatban az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik.

A felmérésben nagy hangsúlyt helyeztek a gazdaságok irányítóira is, megállapították, hogy Magyarországon a gazdaságok mintegy 50 százalékát olyan emberek vezetik, akik 40 évnél idősebbek és nincs mezőgazdasági végzettségük, így gazdaságaikat gyakorlati tapasztalat alapján irányítják

– közölte a projektvezető.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a nagy (legalább 500 ezer euró) termelési értéket előállító gazdaságoknál az irányítók 60 százaléka felsőfokú, 24 százaléka pedig középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezik.

Míg a 65 évnél idősebbek körében emelkedett, a 65 évesnél fiatalabbaknál 72 százalékról 65 százalékra csökkent a gazdaságot irányítók aránya. Mindez a projektvezető szerint azért problémás, mert a fiatal, 40 év alatti gazdák csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják.

A fiatal gazdálkodók azonban jellemzően úgy vágnak bele a gazdálkodásba, hogy van szakirányú képzettségük: 16 százalékuknak felsőfokú, 30 százalékuknak középfokú.

Patay Ágnes szólt arról is, hogy a 40-64 éves korosztály felsőfokú mezőgazdasági végzettségű tagjai vezettek nagyobb területű gazdaságokat, átlagosan 109 hektárosat.

A 2020-as Agrárcenzus fontos része volt az agrárdigitalizáció. Egyrészt kiderült, hogy a gazdálkodók legnagyobb része, 34 százaléka a banki ügyintézéshez használ digitális eszközöket. Másrészt vizsgálták a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket is, amelyek leggyakrabban a növényállapot felméréséhez szükségesek. A gazdaságok 3,1 százaléka ezt saját eszközzel végzi, 2,2 százalékuk pedig szolgáltatót vesz igénybe. Az is kiderült, hogy a legtöbb gazdálkodó azért nem használ precíziós eszközöket, mert úgy érzi, nincs rá szüksége a termeléshez

– fűzte hozzá a szakember.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Agrárcenzust 10 évente tartanak. Az összeírás amellett, hogy az EU valamennyi tagállamában kötelező volt, a magyarországi gazdáknak kedvező, mert átfogó képet kaphatnak a mezőgazdaság helyzetéről, a gazdaság szerkezetéről, és az illetékesek informálni tudják nem csak az agráriumban és az azon kívül dolgozókat, hanem a magyarországi és az uniós döntéshozókat is. (MTI)

Kapcsolódó
20 ezer almafát ültetett birtokán egy göcseji gazda
Hektáronként 40 ezer kilogramm gyümölcsöt termelnek az ültetvényeken.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.