Országszerte mintegy 234 ezer gazdaság vett részt a Központi Statisztikai Hivatal teljes körű mezőgazdasági összeírásán, a 2020-as Agrárcenzuson
– mondta Patay Ágnes, az Agrárcenzus projektvezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Hozzátette, az elmúlt 10 évben a gazdaságok szerkezete is átalakult: 46 százalékról 25 százalékra esett azoknak az aránya, akik főként állattartással foglalkoznak, ugyanakkor az inkább növénytermesztő gazdaságoké 41 százalékról 67 százalékra nőtt.
A KSH közleménye szerint ebben a folyamatban az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik.
A felmérésben nagy hangsúlyt helyeztek a gazdaságok irányítóira is, megállapították, hogy Magyarországon a gazdaságok mintegy 50 százalékát olyan emberek vezetik, akik 40 évnél idősebbek és nincs mezőgazdasági végzettségük, így gazdaságaikat gyakorlati tapasztalat alapján irányítják
– közölte a projektvezető.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy a nagy (legalább 500 ezer euró) termelési értéket előállító gazdaságoknál az irányítók 60 százaléka felsőfokú, 24 százaléka pedig középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezik.
Míg a 65 évnél idősebbek körében emelkedett, a 65 évesnél fiatalabbaknál 72 százalékról 65 százalékra csökkent a gazdaságot irányítók aránya. Mindez a projektvezető szerint azért problémás, mert a fiatal, 40 év alatti gazdák csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják.
A fiatal gazdálkodók azonban jellemzően úgy vágnak bele a gazdálkodásba, hogy van szakirányú képzettségük: 16 százalékuknak felsőfokú, 30 százalékuknak középfokú.
Patay Ágnes szólt arról is, hogy a 40-64 éves korosztály felsőfokú mezőgazdasági végzettségű tagjai vezettek nagyobb területű gazdaságokat, átlagosan 109 hektárosat.
A 2020-as Agrárcenzus fontos része volt az agrárdigitalizáció. Egyrészt kiderült, hogy a gazdálkodók legnagyobb része, 34 százaléka a banki ügyintézéshez használ digitális eszközöket. Másrészt vizsgálták a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket is, amelyek leggyakrabban a növényállapot felméréséhez szükségesek. A gazdaságok 3,1 százaléka ezt saját eszközzel végzi, 2,2 százalékuk pedig szolgáltatót vesz igénybe. Az is kiderült, hogy a legtöbb gazdálkodó azért nem használ precíziós eszközöket, mert úgy érzi, nincs rá szüksége a termeléshez
– fűzte hozzá a szakember.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Agrárcenzust 10 évente tartanak. Az összeírás amellett, hogy az EU valamennyi tagállamában kötelező volt, a magyarországi gazdáknak kedvező, mert átfogó képet kaphatnak a mezőgazdaság helyzetéről, a gazdaság szerkezetéről, és az illetékesek informálni tudják nem csak az agráriumban és az azon kívül dolgozókat, hanem a magyarországi és az uniós döntéshozókat is. (MTI)
