A biogazdálkodás, biotermelő kifejezésekkel már biztos mindenki találkozott, hiszen egyre nagyobb a kereslet a vegyszermentes élelmiszerek iránt. Azt viszont kevesen tudják, hogy létezik – ha lehet úgy mondani – egy hatványra emelt ágazata a biokertészetnek: a biodinamikus gazdálkodás.
Győrsövényházon, egy 3400 négyzetméteres telken gazdálkodik feleségével és lányával Termeczky Alfréd, aki Angliában, egy Camphill közösségben (fogyatékkal élő gyermekeket Waldorf pedagógia által segítő, velük együtt élő közösség – a szerk.) dolgozott, amikor megismerkedett a biodinamikus gazdálkodással.
Feleségemmel mindketten Waldorf tanárok vagyunk, és azt biztos sokan tudják, hogy a pedagógia alapjait Rudolf Steiner alkotta meg. Az osztrák filozófus azonban nemcsak az oktatás, hanem többek között a mezőgazdaság területén is munkálkodott, az ő nevéhez fűződik a biodinamikus mezőgazdaság
– avatott be a részletekbe Alfréd.
De mik is ezek az elvek? – tettük fel a kérdést.
A vegyszermentesség, növénytársítások területén ugyanazt a vonalat képviseli, mint egy biokertészet, de vannak többletek. Ennek egyike az úgynevezett biodinamikus preparátumok készítése és használata, amelyből készítünk permetező, valamint trágyaoltó preparátumokat
– mutatott rá a gazdálkodó.
A preparátumok összetevői között találunk gyógynövényeket, mint például a macskagyökér, cickafark, pitypang, de használnak ásványt is, például lisztté őrölt kvarcot, valamint marhatrágyát.
Nagy részüket föld alá helyezzük, vannak, amiket különböző állati szervekben tárolva, mint például a tehénszarv. Hogy egy konkrétumot is említsek: a pitypangot egy adott időben szedjük le, majd marhabélbe töltve elásunk, egy évig van a föld alatt, majd vízzel keverve egy kevés anyagot kipermetezünk
– mesélte Alfréd.
És lényegében most érkeztünk el a dinamizálás kifejezéshez, ugyanis ezek a szerek úgymond dinamizálják a földet, amitől jobb sorsa lesz a növénynek.
Ha megnézzük a jelenlegi földjeink minőségét, akkor látjuk, hogy rengeteg vegyszer van a földekben. Ezek a preparátumok pedig segítenek semlegesíteni a vegyszereket, egészségesebbé teszik a földet, gyógyítólag hatnak, energetizálják a talajt, a növényt. Mint a kenyértésztában a kovász, ami megkeleszti a kenyeret, míg az ki nem folyik a kelesztőtálból. Ugyanígy működik a dinamizálás is, hogy nincs számára kerítés. Kezelem a földemet, de az tovább hat a szomszéd kertje felé
– vázolta a biogazda.
Ha pedig az emberi gyógyítás területén szeretnénk hasonló példát említeni, akkora elmondhatjuk, hogy a preparátumok elkészítése és működése lényegében a homeopátia elve alapján működik.
A mai ember azt fenntartás nélkül elfogadja, hogy a legnagyobb tőke az információ. A homeopátia szintén az információval dolgozik, csakhogy nem mesterséges, hanem az anyagban rejlő információt használja gyógyításra. Mi is hasonló gyakorlatot alkalmazunk, mint ahogy a homeopátiás szerek készülnek
– mondta Alfréd
Egy órán keresztül kever a kis mennyiségű anyagot, meghatározott mozgással. Amíg kevergeti maga is ráhangolódik, foglalkozik a földdel, figyelmet ad a kert növényeinek, a kezelő szerek minőségének. Alfréd, ha csak lehet, nem használ gépeket, a kezét használja. Az öntöző preparátumokat vödörből ecsettel vagy seprűvel fröcsköli a földre.
Szépen kipermetezem a kertemre, ezáltal egy más minőséget viszek oda, önmagamból is adok neki valamit. Ez a hozzáadott érték. A víz gyógyító erejét is figyelembe vesszük. Dr. Masaru Emotó már a 80-as, 90-es években behatóan tanulmányozta a víz szerkezetét, és megállapította, hogy a víznek emlékezete van, információt hordoz. Én dinamizálom is, ritmikus mozgásba hozom az anyag elkeverése során, ezzel még többet adok a kertnek
– részletezte.
A biodinamikus mezőgazdaságnak a preparátumok és a vegyszermentesség mellett a másik alapja a vetési naptár, mely az asztrológia alapján kalauzol el bennünket abban, hogy mikor, mit érdemes elvégezni a kertben. Mint biogazda Alfréd is természetes módon védekezik a kártevők ellen. Elmondása szerint a preparátumok eleve segítenek, hiszen egészségesebb a növény és jobb a talaj minősége is. Több gyógyító szer gyógynövények főzetével, áztatmányával, készül.
A csalánnal történő védekezést sokan ismerik. Huszonnégy órát áztatjuk, majd ezt hígítjuk és ezzel a lével permetezhető a növény. A tetvek ellen sokat segít. A paprika viszont sajnos nem szerette, ezt is megtanultam. A gombás betegségekre zsurló tea főzete kiváló a kovasav tartalma miatt. Ha belerohasztom a földbe a csalánt, bodzalevelet egy hétig, akkor azzal roborálom a növényeket. Tápként nagyon jól működik. Lemosó permetet használok tavasszal és ősszel, amit bio káliszappanból készítek
– emelte ki Alfréd
A hangyák ellen ragacsos szalagot tesz a fák kérgére, a borsók közé fahéjat szór. A bodza pedig azért hasznos a kertben, mert magához vonzza a levéltetveket, a sarkantyúvirág szintén. A büdöske pedig taszítja, ezért kell a növények közé ültetni.
Alfréd családja szinte egész évben a saját terményeit eszi, befőznek télire és elvermelik a gyökérzöldségeket. Ötféle salátát, tizenöt fajta paprikát, paradicsomból pedig huszonhét félét ültettek. Gyökérzöldségekből retek, téli retek, zellerszár, cékla, sárgarépa, petrezselyem, paszternák terem.
Lesz borsónk, babunk, hagymánk, a másodvetésben még kukorica, póré gazdagítja a kertet. Napraforgót ültetünk mindig dísznek is, a porzó bogarak vonzására is, és még rengeteg gyümölcsfa terem a kertben: alma, körte, barack, josta, som, diófélék és van földieper is. A fűszernövényeinket is mi magunk dolgozzuk fel szárítva, de pesttó és krémek is készülnek
– sorolta, hogy mi minden finomság áldásából lehet náluk falatozni.
Hobbikertként kezdődött Alfréd és családjának gazdálkodó élete, majd fóliasátor kis üvegház épült, gyűrűskút, kaszáló, egyre terebélyesedett a kis gazdaság, jutott a nagyobb családnak is terményekből és még a piacra is tudnak vinni palántákat, majd a késztermékeket.
Kevéssé ismert fogalom még a biodinamikus kifejezés. Volt olyan a piacon, hogy idős házaspár próbálta kiolvasni a szöveget, hogy biodinamikus paradicsom. Szólt a bácsi: Mi ez mama, biodinamitos? Mire a néni: Ne nyúlj hozzá, hátha robban! Viccelődtek velünk
– mesélte mosolyogva a gazda.
A növények mellett pedig természetesen az állatsereglet is megszaporodott az idők során. Nyuszik, kecskék, kacsa, tyúk talált szerető helyre náluk. Tojás is bőven van egész évben.
Rózsa lányom nagyon szeretett volna egy fejős kecskét, ő tejérzékeny, viszont a kecsketejet ihatja, semmi baja nincs tőle. Mivel a kecske mindent, de tényleg mindent lelegel, feldolgozza a növényeket, így a tej fogyasztója védettséget kaphat például az allergiák ellen. Szemetet sem termelünk azáltal, hogy nem kell a drága bolti gabonatejet megvenni. Sajtokat, túrót is készítünk természetesen
– mondta Alfréd.
Megkérdeztük, hogy ha valaki érdeklődne a biodinamikus gazdálkodás és kertészetük iránt, azok számára milyen lehetőséget kínálnak? Alfréd elmondta, hogy nyitott kertként működnek Paradicsomkert Biodinamikus Mintagazdaság néven Győrsövényházon, a Petőfi Sándor utca 126. szám alatt (az e-mail címük: vtaki.50@gmail.com, a telefon pedig: 06-70-523-87-96).
Akinek felkelti az érdeklődését, eljöhet, kipróbálhatja, amit végzünk, részt vehet a feladatokban. Csoportokat is szívesen oktatunk. Voltak iskolás csoportok, akik a kaszafenéstől a konkrét munkákig ismerkedtek a feladatokkal. Nyitni szeretnénk a külvilág felé is, hogy lássák az emberek, ez nem egy nagy hókuszpókusz. Ha megismerik ezt a minőséget, talán nem a hipermarketben fogják később megvásárolni a vegyszeres, táptalaj nélküli, mesterséges klímában, ízfokozó táplével kezelt, agyongépesített módon termelt élelmiszert. Nem véletlen, hogy ilyen sok ételintolerancia és allergia sújtja a modern embert.
Alfréd zárszóként még hozzátette, hogy az egészségünk mellett pedig a boldogság is egy nagyon fontos szempont. Megteríteni az asztalt a magunk által megtermelt élelemmel, az igazi öröm.
