pixabay
Életmód

Évente 37 kilogramm kenyeret fogyasztunk

Az Észak-Alföldön ennél jóval többet, majdnem 53 kg-ot esznek meg.

A hiedelem úgy tartja, hogy Péter-Pál napján szakad a búza gyökere, az aratás a hagyomány szerint ekkor kezdődik. A régi időkben ez a dátum dologtiltó nap volt: sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát.

Kapcsolódó
Vissza a gyökerekhez: reneszánszát éli a kovászos kenyér
Egyre többen sütnek odahaza belőle, és több tucat kézműves pékség is kínálja az igazi mindennapi betevőt.

Hosszú időn keresztül Magyarországon a kenyér a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló, alapvető tápláléknak számított. Elterjedt népszokás volt például az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét hivatott szolgálni.

Egy másik hiedelem szerint az a leány vagy legény, aki Péter-Pál napján először hallotta meg a harangszót, még abban az évben megházasodhatott, írja közleményében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet .

Évente átlagosan 37 kg kenyeret fogyasztunk

Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 36-37 kg kenyeret fogyaszt, tehát körülbelül 10 napra jut egy kiló elfogyasztása. A Nyugat-Dunántúlon ennél kevesebbet, évente 26 kg-ot, míg az Észak-Alföldön jóval többet, majdnem 53 kg-ot esznek meg. A kenyér minősége már csak ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés.

A pékségek között szerencsére egyre több helyen találkozhatunk olyan műhelyekkel, ahonnan a pékmesterség legjavát vihetjük haza bevásárlókosarunkban. Náluk az egészséges alapanyagok és az adalékmentesség kiemelt szerepet kap, a termékek készítésénél nagy gonddal bánnak a liszttel és megfelelő időt hagynak a dagadó kenyérnek.

pixabay

A legfinomabb, ropogós héjú, belül puha kenyér hosszú érlelésű kovásszal készül, ennek akár 8-12 órát is kell érnie. Amilyen látványos a kenyerek közti minőségi különbség, annál kevesebben ismerik az alapanyagul szolgáló gabonák fajainak és fajtáinak sokszínű tulajdonságait.

Mezőgazdasági kutatásokba bevont búzák és ősgabonák

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2012 óta folytat vizsgálatokat annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó terméshozamú gabonákat termeszthessék meg, ökológiai minőségben. A kutatómunka fontos lépéseként, tavaly novemberben, a Magyar Tudomány Napján új, országos ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását jelentett be az ÖMKi.

Ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat, országosan hét helyszínen, több mint 20 búzafajtával.

ömki

A kutatásainkba bevont ősgabonák – vagy másnéven pelyvás gabonák – kedvezőtlen adottságú területeken is sikerrel termeszthetőek, nagyfokú alkalmazkodó képességük miatt különösen értékesek. Az ősgabonák a modern kenyérbúzához képest más beltartalmi mutatókkal bírnak, sokszor más fehérje összetétellel. Ezért fontos piaci lehetőséget jelentenek a környezet- és egészségtudatos vásárlók, vagy éppen a gasztronómia szereplőinek

– tért rá gabonakutatásaik közül az ősgabonákban rejlő lehetőségekre Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy a manapság felmerülő ételallergiák között, – például gluténtartalmuk ellenére -, egyes ősgabona fajták fogyasztható alternatívát kínálnak a gluténérzékenyeknek.

Izgalmas, egyre kedveltebb ősgabonák: a tönke és az alakor

A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket.

A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk, és gyomelnyomó képességük.

Az egészséges búzától a ropogós kenyérig

Bár az igazán jó minőségű kenyér előállításához az első fontos lépés a kiváló gabona, az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, vagyis a biobúza-termesztés mellett az őrlés és a feldolgozás is hazai vállalkozásoknál valósuljon meg, és a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar vásárlóközönség.

Szűken vett kutatási területünkön túllépve rendszeresen szervezünk gazda-molnár-pék találkozókat, és ehhez kapcsolódva hoztuk létre a gazda-molnár-pék adatbázist, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt

– utalt a teljes termékpálya kialakításának fontosságára az ÖMKi ügyvezetője.

ömki

Nemrégiben a piac szereplőinek összekapcsolása és a tudásátadás jegyében, szántóföldi szakmai napra hívták az érdeklődőket. A találkozón Nobilis Ágoston, a Vértes lábánál elhelyezkedő Csoroszlya biogazdaság vezetője számolt be öko búzatermesztési tapasztalataikról és a farm legújabb fejlesztéseiről: hogyan kerül be a gabona a nemrég üzembe helyezett malomba, hogyan jut el a liszt a pékségekig.

A tapasztalatokról, fejlesztésekről videó is készült: Öko fajtatesztek és termékpálya-fejlesztés a Csoroszlya Farmon

A termékpálya fejlesztés jegyében a kutatóintézet azon dolgozik, hogy a kísérletekben legjobban szereplő, on-farm partnereik által termesztett alakorból és tönkéből készülő ősgabona lisztek országosan is elérhetőek legyenek a vásárlók számára.

A terméklánc elején a legfontosabb helyet elfoglaló gazdákat ehhez termesztési segédletekkel és szakmai műhelymunkákkal támogatják.

Kapcsolódó
Jénaiban sült gyors kenyér Boros Vali módra
Egyszerű, adalékmentes, az íze mégis utánozhatatlan.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.