Felvette az olaszországi szarvasgomba-vadászat hagyományát a szellemi kulturális örökségek listájára múlt hét csütörtökén az UNESCO párizsi tanácskozása, írta az MTI.
A szarvasgombavadászok hálózata 14 olaszországi régióban mintegy 70 ezer főt számlál. A szarvasgombavadászok kora reggel vagy szürkületkor indulnak gombakeresésre, hogy ne vegyék észre őket. A szarvasgomba lelőhelyei ugyanis szigorúan titkosak.
Olaszország nyolc éve kezdett kampányolni a szarvasgomba-vadászat kulturális örökségként való elismerése mellett. A kampány élére a fehér szarvasgombájáról ismert piemonti város, Alba állt. A város ad otthont az évente megrendezett Nemzetközi Szarvasgombavásárnak, amely a világ minden tájáról vonzza az ínyenceket.
A bódító aromájú csemege nagyon értékes, novemberben egy fehér szarvasgombát 103 ezer euróért (38 millió forintért) árvereztek el Hongkongban. A világ legdrágább csemegéjének is nevezett fehér szarvasgomba 100 grammja körülbelül 250 euróba (92 ezer forintba) kerül.
Egyedi illatuk és ízük miatt az albai szarvasgombák évek óta a legmagasabb árakon kelnek el. A ritka kincs felkutatására, amely akár 30 centiméter mélyen a földben, a tölgyfa, gesztenyefa vagy nyárfa gyökerei között terem, általában kutyákat használnak, amelyek kiváló szaglásukkal kiszimatolják a gumókat.
Az ínyencek grammonként, ostyavékonyra szeletelve fogyasztják a finomságot.
