mti/kiss dániel
Életmód

Elégették a karnevál hercegét, megkezdődött a bűnbánat időszaka

Hamvazószerda van, ma kezdődik és húsvét vasárnapig tart a nagyböjt.

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt, a bűnbánati idő kezdete, írja a Netfolk.

Kapcsolódó
Ezért van minden évben máskor húsvét
Többször is szerették volna egységesíteni a legnagyobb keresztény ünnep időpontját, de eddig eredménytelenül.

Befejeződött a farsang időszaka, mára “karnevál herceg” diadalmenete halottas menetté változott. Európában a régi szokások szerint a farsangot jelképező  figurát kivégzik, rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál – a telet jelképező bábu -, mind a megtisztulás mozzanata – a „gyászolóké” – a jellemző. Magyarországon a farsangtemetés vagy téltemetés a mohácsi busójáráson tökéletesen megjelenik.

Hamvazószerdán a keresztény hívők körében végzett hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. I. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.

A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

Kapcsolódó
3+1 hagyományos böjti leves, ami feltölt energiával
Hallottatok már a böjti csorbáról vagy a céklás borscsról?

A 40 napos böjt hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart, de valójában nem negyven, hanem negyvenhat nap. Magyarázata egyszerű: azért számolják 40 napnak, mert a vasárnapok nem számít böjti napnak.

Nagyböjt a néphagyományban

  • A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhában jártak.
  • Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó.
  • Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak a kibékülésre.
  • Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.
  • Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek, zsírral sem főztek.
  • Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.
  • Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.
  • Később még tovább enyhült a hagyomány az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is.
  • Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen csak három alkalommal szabad enni.
  • A nagyböjt időszakában különös figyelmet fordítottak a szegények megsegítésére is.

E nap a népnyelvben több elnevezéssel is ismert, így hamvasböjtfő, böjtfakadó, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda néven is említették.

Kapcsolódó
Eddig tart a farsang, ekkor kezdődik a nagyböjt
Húsvét idén április közepén lesz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.