Hévíz arra számított, hogy a járvány időszakának végéhez közeledve visszatérnek majd az elmúlt két évben elmaradt turisták. Aztán az orosz–ukrán háború kezdetével és a légi folyosók lezárásával szó szerint egyik napról a másikra tűntek el a fürdővárosból a legjobban fogyasztó vendégek, az oroszok – írta meg riportjában a Telex.
Tavasz elejére szinte csak azok maradtak, akik életvitelszerűen itt élnek.
Végre kezdtünk kijönni a Covidból, elkezdhettünk dolgozni. Gyönyörűen elindultak a foglalások hotelekre, autókra, transzferekre, kirándulásokra; és puff, február 24. óta mást sem csinálunk, csak a foglalásokat töröljük. Amióta nincs légi folyosó, és a törökök 3-4-szeresére emelték az áraikat, török kerülővel sem érkeznek már Magyarországra oroszok
– fest borús képet egy autókölcsönző munkatársa.
Budapest után Hévízen regisztrálják a legtöbb vendégéjszakát Magyarországon. Ez magyarázhatja azt a véleményt, hogy a járvány időszaka alatt Budapest után Hévíz kapta a legnagyobb pofont
– mondta a Telexnek egymástól függetlenül, pár óra eltéréssel Papp Gábor, a város polgármestere és Pálffy Tamás turisztikai szakember.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Papp Gábor adatai szerint a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben bő 1 200 000 vendégéjszakát regisztráltak a 4600 fős városban, ennek 60, időnként 70 százalékát külföldiek adták. Aztán a korlátozások miatt nagyjából fél évre teljesen leállt a turizmus (az iparűzési adó is ebből a szegmensből származik a településen).
A kisváros tavaly júliusban, szűk másfél covidos év után éppen kezdte összeszedni magát, 2021 szeptemberére újra nagyobb volt a külföldi vendégéjszakák aránya a belföldieknél. Idén februárig reményteljesen alakultak a számok; az idei évet a pandémia előtti utolsó év 70 százalékos foglaltsági adataival indították a hotelek.
Aztán kitört az orosz–ukrán háború, és február 24. után sorra jöttek a lemondások: a két országból származó foglalások 95 százalékát törölni kellett.
2014-ből már volt tapasztalatunk, akkor 35 százalékos visszaesést tapasztaltunk az orosz piacról
– mondja a polgármester. Akkor a város a cseh, a szlovák, a szlovén, a horvát és az osztrák piacot célozta meg intenzívebben, és most is vannak ilyen irányú tervek. Ám egyelőre még sok minden alakulóban van. A Wizz Air mindenesetre bejelentette, hogy a nyár elejétől újabb német városból teszi elérhetővé Hévízt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A külföldi vendégek között évek óta az élen végeznek a német és az orosz ajkú vendégek, így a hiányukat azonnal megérzi a város.
Ha csak a kereskedelmi szálláshelyeken – ilyen a szálloda, a panzió, a kemping – eltöltött vendégéjszakákat nézzük, 2019-ben 17-17 százalékot tettek ki a német és az orosz vendégéjszakák, tudta meg a Telex a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától, Pálffy Tamástól.
Az egyik helyi kávézó tulajdonosának elmondása szerint az ő kávézójából az oroszok távolmaradásával a vendégek 25 százaléka tűnt el.
A Telex riportja úgy zárul, hogy igaz ugyan, hogy a magyar után még mindig német szót lehet legtöbbször hallani, és az osztrákok és a németek még stabilan jelen vannak, de félő, hogy ez is változni fog.
Február vége óta kb. 5 százaléknyi német lemondás érkezett a hotelekbe a Turisztikai Nonprofit Kft. számai szerint, de ezt az arányt nemcsak a háború, hanem a németországi járványhelyzet alakulása is befolyásolhatja.
A németek a térképen tájékozódnak, és félnek
– ilyen egyszerű a magyarázat a termelői piac egyik árusa, György szerint, és ezt az elméletet sokan osztják a városban. A hévíziek tartanak tőle, hogy most egy újabb lemondási spirál veszi kezdetét, és az már tényleg teljes sokk lenne a városnak.
