Először is a kullancsszezon kezdetéről oszlatott el néhány, sokak által biztosnak hitt meggyőződést a szakember. A kullancsok az időjárás alakulásának függvényében márciustól júniusig, júliusig, majd újra szeptembertől októberig, novemberig fordulnak elő nagy számban, ekkor a legaktívabbak, de a hidegebb évszakokban is támadhatnak.
A kullancsok ugyanis már 7 Celsius foktól aktivizálhatják magukat. Igaz, hogy számukra a legoptimálisabb élet- és fejlődési feltétel 17 és 20 °C környezeti hőmérséklet és 80–95 % levegő nedvességtartalom mellett adott
– emelte ki az állatorvos.
Hazánkban egyébként három kullancsfaj érdemel említést. Ezek közül kettő a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) hazánkban őshonos, míg a harmadik faj, a barna kullancs (Rhipicephalus sanguineus) a déli határainkkal szomszédos országokból vagy tengerentúli területekről került hozzánk.
A nőstény kullancsoknak elsősorban a peterakáshoz van a legnagyobb mennyiségű vérre szükségük. Általában ezeket a példányokat vesszük észre és találjuk meg a háziállataink bundájában is, holott a hímek és a szabad szemmel nem látható fejlődési alakok is jelen lehetnek
– mondta el Reményi Blanka hozzátéve, hogy magával a vérszívással a parazita nem okozna különösebb problémát egyetlen élőlénynek sem, de a vérszívásakor az áldozatukba juttatott vírusok, baktériumok vagy egysejtű paraziták révén jelentős egészségkárosodást, akár halálos megbetegedést is előidézhetnek.
A kullancs a Lyme-kór, más néven borreliózis fertőzés legfontosabb terjesztője. A betegséget okozó baktérium, Borrelia burgdorferi a kullancs emésztőrendszerében él. A betegség a nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban lejegyezték a kórt. A borreliózison kívül a közönséges kullancs az anaplazmózis és a koranyári meningo-encephalitist terjesztőjeként fontos szerepet játszik úgy a kutyák, mint az ember esetében is.
Állatorvosi szempontból a Dermacentor reticulatus („kutyakullancs”) hazánkban a második legfontosabb kullancsfaj. Viszonylag nagyméretű, pajzsán szabad szemmel is látható fekete-fehér mintázatot mutató faj. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket. Kutyán ezért általában a lábvégeken, ujjak között szív vért
– jegyezte meg az állatorvos hozzátéve, hogy Európa-szerte és hazánkban is ez a kullancs terjeszti a Babesia canis canis-t, amely a kutyák súlyos betegségét, a babesiosist okozhatja. A babéziák okozta súlyos panaszok a kutya vörösvérsejtjeire kifejtett hatásának köszönhető. Ezt a betegséget terjeszti egyébként a Földközi tenger nyaralóhelyiről behurcolt barna kullancs is.
A babéziózis következtében a kutyáknál, bágyadtság, láz, lépmegnagyobbodás, a vizelet elszíneződése és a nyálkahártya sápadtsága majd sárgássága tapasztalható. A betegség akár végzetes is lehet a nem megfelelően vagy későn megkezdett gyógykezelés esetén
– mesélt a betegség tüneteiről is Dr. Reményi Blanka.
A kullancs “beágyazódásától” a kórokozók szervezetbe jutása közt eltelt idő igen különböző. A Lyme-kór kórokozójának, a Borrelia burgdorferi baktériumnak, amíg a kullancsból az emberi szervezetbe kerül általában 48-72 órára van szüksége. Viszont más kórokozóknak erre a néhány óra is elegendő, míg vannak olyan betegséget okozó fertőzések, melyeknek napok kellenek, hogy a szervezetbe kerüljenek
– tudtuk meg az állatorvostól.
Ez egyrészt az eltérő kullancsfajok biológiai sajátosságai miatt ilyen változó, másrészt a kullancs bonyolult nyálmirigyének működésétől is függ az, hogy egyes kórokozók, milyen gyorsasággal kerülnek a szervezetbe.
És ahogy ezt már a kutyások tudják, a kullancsveszély elhárításában a legfontosabb a megelőzés, a kisállataink kezelése.
Ma már számos korszerű gyógyszer és kezelési módszer ismert. A legelterjedtebb a rácseppentő oldatok (spot on) havi rendszerességgel történő alkalmazása. Hatékony, szájon át bevehető, ízesített tablettával, a különféle hatóidejű nyakörvvel vagy spray alkalmazásával való védekezés is hatékony lehet.
A vérszívó eltávolítása
Amennyiben kullancsot találunk kedvencünkben, törekedjünk arra, hogy minél előbb eltávolításuk azt. Ez nem egy mindennapi feladat, ugyanakkor kellő gyakorlattal akár otthoni körülmények között is elvégezhető. A legkíméletesebb módszer a speciális kullancs-csipesz, valamint az egyszer használatos, úgynevezett kullancskanál, ezek állatpatikákban vagy gyógyszertárakban beszerezhetők.
Ha mégsem szeretnénk megbirkózni ezzel a feladattal, akkor forduljunk állatorvoshoz, ugyanis könnyen elfertőzhetjük a “kullancs-sebet”, sőt akár a kullancs testében lévő kórokozókat is kedvencünk szervezetébe juttathatjuk.
És itt is le kell szögezni, hogy nagy tévedés az a népi tévhit, hogy a kullancsot be kell kenni bármilyen olyan anyaggal, amitől megfullad. A rovar légzőnyílásának eltömésével csak azt érjük el, hogy a fulladozó kullancs fertőző anyagait még hatékonyabban bejuttatja az állatba.
Sajnos igen gyakori eset, hogy családi házak kertjében szaporodik el a kullancs. Ez nemcsak ellehetetleníti az udvaron való tartózkodást, de rendkívül veszélyes is lehet. Ráadásul Magyarországon jelenleg nincs is engedélyezett, kültéren használható kullancsirtó készítmény, de bizonyos permetszerek gyéríthetik a kullancsokat is.
A Házipatika arról ír cikkében, hogy a kertünkben több módszerrel is küzdhetünk a kullancsok ellen, ilyen például az olyan növények ültetése, amit nem szeretnek ezek a paraziták, mint például a levendula, a páfrány, a rozmaring, a körömvirág, a zsálya és az illatos macskamenta. A szárnyasok közül a gyöngytyúk szedegeti ki a növények közül a kullancsot a leghatékonyabban, de a cikkben egy amerikai szakértő az alkohollal hígított cédrusolaj permetszórását is hatékonynak tartja.
E sorok írója látott egy ígéretes kezdeményezést Szegeden sok évvel ezelőtt. Egy terület kullancsgyérítésére állati bőrt használtak. Hasonlóan, ahogy a teniszpályák salakját húzzák simára, egy ugyan olyan birkabőrrel felszerelt szerkezettel húzzák végig lassan a gyepszőnyeget. Az interneten az erről szóló MTI cikk még fellelhető.
(Felhasznált forrás: Dr. Lukács Zoltán Bayer Hungária Kft., Dr. Muzsay András Rhone-Vet Kft.)