Sokak szerint az ország legismertebb kihalt települése a közigazgatásilag Hácshoz tartozó Béndekpuszta. Csaknem 700 évvel ezelőtti írásos dokumentumok is említik már, ám az 1970-es években fokozatosan elnéptelenedett. Az 1980-as évek elején az utolsó ház is üres maradt a településen, a mozdítható épületanyagoknak pedig viszonylag rövid idő alatt lába kélt, írta a Sonline.
Amit az ember elhagyott, azt a természet birtokba vette, de Béndekpuszta nem tűnt el nyomtalanul. Gyönyörű környezetben dacolnak az idővel a hajdani puszta gótikus templomának romjai, háromméteres falai azonban – ha nem óvják meg időben –, rövidesen végleg az enyészeté lesznek.
A mellette álló, XIX. században épült kápolna felújított tornya Molnár Zoltánnak és lelkes csapatának köszönhetően még áll
– olvasható a portálon.
Másfél évtizede kezdődött az állagmegóvás: tető került rá, az épület ablakait beüvegezték, belülről bevakolták, lemeszelték a falakat, kapuját vasrács védi a hívatlan látogatóktól. Állami és egyházi támogatás nélkül indult az értékmentés.
Molnár Zoltán lengyeltóti kántor-tanító több alkalommal megmutatta a helyet a fiataloknak és csoportoknak, és egybehangzó a vélemény: némi infrastrukturális ráfordítással nomád táboroknak is kiváló helyszíne lehet a zöld túraútvonalon megtalálható Béndekpuszta.
Béndekpuszta legegyszerűbben egy kis falu, Hács irányából érhető el, egy földúton keresztül, ami az erdőn át kanyarog. Megközelítése esős időben kizárólag gyalog lehetséges, és akkor is csak a gumicsizma szerelmeseinek és a szenvedélyes dagonyázóknak ajánlott, akik nem riadnak vissza attól, ha térdig süppednek a ragacsos sárba
– fogalmaz a Pusztulat blog.
Az egykor virágzó pusztára most újra ráirányul a figyelem. Néhány nap múlva Molnár Zoltán ötlete nyomán gyalogos zarándoklat indul a balatonlellei katolikus templom elől, hogy Mária hónapjában, májusban végre meg tudják tartani Béndeken a múlt év szeptember 12-ére tervezett, hagyományos, Mária-napi búcsúi misét.
