Régóta tartanak a gazdák Orbán napjától

Magyarországon is egyre többen ünneplik május 25-ét, a bor világnapját, amely Szent Orbán napjához, a szőlő és bor védőszentjéhez kapcsolódik.
Kapcsolódó cikkek

A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok – május 12., május 13., május 14. -, valamint Orbán napjának – május 25. – a közös elnevezése.

Kapcsolódó
Pongrác ma üzen Szervácnak és Bonifácnak
Vajon összefognak-e idén a fagyosszentek?

Szent Orbán, a szőlő, a szüretelők, vincellérek és kádárok védőszentje. A hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni.

A magyarországi szőlőhegyeken számos helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával, sok templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére.

Mint legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához is számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik.

Időjóslás

Orbán és a kalendárium

Szegedi öreg parasztok úgy tartották, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.

 

Egy  történet szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott.

 

Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve ugyan hova került. Amikor megtudta, bánta, hogy nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

Néphagyományok

Orbán napja a költészetben is megjelent, ezek közül való Petőfi Sándor Orbán című verse.

Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.

Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.

(Pest, 1845. február-március)

Kapcsolódó
Kincsként óvják a zsúpfedeles cáki pincéket
A Kőszegi-hegység környékét nem csak a hegyi túrák és a szelídgesztenyézés miatt érdemes ősszel is felkeresni.