4 millió kilogramm élelmiszert mentett meg és osztott szét rászorulók között 2022 első felében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Idén eddig 211 ezer nélkülöző honfitársunk részesült azokból a többségében lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékekből, amiket áruházakból és élelmiszergyártóktól gyűjtöttek össze, írta közleményében a szervezet.
Terveik szerint az év második felében még tovább bővítik étel- és életmentő hálózatukat, amihez önkéntesek jelentkezését is várják.
576 áruházból mentik naponta a feleslegeket
Az Élelmiszerbanknál mindent elkövetnek, hogy lépést tartsanak az inflációval és az azzal párhuzamosan emelkedő rászorulói igényekkel, ezért az elmúlt hónapokban gyakorlatilag naponta csatoltak be újabb és újabb kereskedelmi egységeket a mentési hálózatukba.
A Tesco, az ALDI, a METRO, az Auchan és a KFC mellett idén a Lidl és a PENNY is a jelentős átadóvá vált. Év eleje óta 170 áruházzal gyarapodott a rendszer, ez több mint 40%-os bővülés. Így már az ország 576 pontján gyűjtik össze minden nap a megmaradt zöldség-gyümölcsöt, pékárut és egyéb, forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékeket.
Az áruházi mentésen túl 400 ezer kilónyi áru érkezett az Élelmiszerbank raktárába közvetlenül gyártóktól és forgalmazóktól, ezek egy részét kifejezetten az ukrajnai háború elől menekülők támogatására ajánlották fel a cégek.
A többi adomány innen is gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre került.
Egyre súlyosabb a helyzet
Az elmúlt hónapok extrém áremelkedései minden háztartásban az étkezési kiadásokon érzékelhetők leginkább. A leggyorsabban dráguló termékek tízes listáján kilenc helyet már tavasszal is olyan alapvető élelmiszerek foglaltak el, mint a zsemle, a margarin vagy a kenyér.
Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy van olyan vidéki város, ahol az elmúlt hetekben kétszer annyi nagycsaládos szülő kért segítséget az élelmiszerbankos osztásokon, mint korábban bármikor.
Az elmúlt években, évtizedekben általános jelenség volt, hogy a fiatalok már kevésbé becsülték meg az élelmiszert, mint a szülők, nagyszülők generációja. Azok, akik már éltek a huszadik század nagy háborúiban, egy kenyérhéjat sem dobnának ki a kukába. Ezzel szemben a későbbi jólétben felnövekvő korosztályok már nemigen akartak 1-2 kilónyi élelmiszer megmentésével vesződni, és ezzel 1-2 ezer forintot spórolni. Ez a hozzáállás most jelentősen változik, hiszen még a tehetősebb rétegeknek is változtatniuk kell a vásárlási és fogyasztási szokásaikon
– mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.
A drágulás következtében várhatóan csökkenni fog a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége, ami a Nébih felmérései szerint az elmúlt években 65 kiló körül mozgott fejenként. Tervezettebb bevásárlásokkal, az ételek körültekintő tárolásával, tudatosabb főzési szokásokkal és a maradékok elkerülésével most minden háztartás rengeteget spórolhat.
9.500 tonna CO2 lábnyomot mentettek
A szociális élelmiszermentés, amit az Élelmiszerbank végez, a nélkülözés enyhítése mellett egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgál.
Kevesen tudják, hogy milyen súlyos környezetromboló hatása van az élelmiszerpazarlásnak. Az ENSZ kutatása szerint a világon az összes üvegházhatású gáz 10 százaléka a kidobott, rothadó élelmiszerekhez és az előállításukhoz, feldolgozásukhoz, szállításukhoz felhasznált természeti erőforrásokhoz köthető.
Az Élelmiszerbank által az év első felében megmentett 4 millió kilónyi áru előállításának és lebomlásának 9.500 tonna lett volna a szén-dioxid-lábnyoma. Egy ekkora kibocsátás megkötéséhez egy 46 hektáros erdő lett volna elegendő, ami a fővárosi Gellért-hegy méretével vetekszik.
