Miért olyan rossz az egyébként csodás pálmaolaj?

A pálmaolaj sokoldalúan felhasználható, könnyen előállítható és még olcsó is. Akkor mi benne olyan rossz?

Kapcsolódó

Új magyar applikáció számolja ki, mennyire éled környezettudatosan a napjaidat

Szeretnék menővé tenni a fiatalok körében a környezetvédelem témakörét.

A pálmaolaj (vagy pálmazsír) a Nyugat-Afrikából származó olajpálma gyümölcsének héjából sajtolt növényi zsiradék. Színe a narancssárgától a vörösesbarnáig terjedhet, frissen sajtolva ibolyához hasonló illatot áraszt, és enyhe, jellegzetes íze van. Huzamosabb ideig levegőn tárolva színtelenné válik, szaga és íze avas jellegű lesz. Olvadáspontja 30-37 °C között van.

Használja az élelmiszeripar, például szószokban, margarinokban, édességekben, sós ropogtatnivalókban, készételekben, húskészítményekben, bébiételekben, a kozmetikai ipar testápolókban, szappanokban, samponokban, tisztítószerekben, de készül belőle üzemagyag és gyógyszer is.

Ha a termék összetevői között keressük, akkor jól oda kell figyelni, mert több mint 200 elnevezés utalhat rá, például növényi olaj, növényi zsír, azelainsav (Azelaic acid), Sodium Lauryl Sulfate (SLS), Ammonium Lauryl Sulfate (ALS), glicerin vagy az A-vitamin (Retinyl Palmitate).

Miért ilyen közkedvelt a pálmaolaj?

A pálmaolajat már az ókor óta használják, de az ipari termelés óta szinte kikerülhetetlen, mert a növény igénytelen, termesztése olcsó és ugyanakkora termőterületen más olajtermelő növényekhez képest nagyobb a hozama. Emellett ahol megterem, ott még a munkaerő is olcsóbb, ráadásul a környezetvédelmi szabályok is megengedőbbek. Az olaj jól tárolható, hosszú ideig használható.

Mi a probléma a pálmaolajjal?

Az olajpálma legfőbb termőterülete jelenleg Malajziában és Indonéziában van, a teljes pálmaolajmennyiség 85%-a onnan származik. Mivel az olaj keresett, szeretnének minél többet termelni belőle. Ehhez termőföldre van szükség, amit őserdők kiirtásával tudnak elérni, ezáltal pedig kipusztulnak a területen élő állatok és növények – akár az őslakosokkal együtt.

Az olajpálma ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a Föld színéről, többnyire égetéssel, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Azt tudni kell, hogy Indonézia esőerdeiben él az összes ismert növény-, emlős és madárfaj 15%-a. Olyan fajokat fenyeget az erdőirtás miatt kihalás, mint az orángután, a ködfoltos párduc vagy a borneói törpeelefánt.

Termőterülethez égetés során juthatnak. Ez előfordul, hogy a szükségesnél jóval nagyobb területek leégéséhez vezethet, ha nem képesek megfékezni a tüzet időben.

Az égetés a környező településeken növeli a szmogot.

A pálmaolaj üzemanyagként használva további környezetre káros tényező.

Még kevés kutatás készült a témában, de feltételezhető, hogy nem kifejezetten egészséges a finomított pálmaolaj hosszú távú fogyasztása. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) és annak Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége is azonosított 3-MCPD észtereket a finomított pálmaolajban, amiről egyelőre annyit tudni, hogy „lehetséges, hogy rákkeltő hatású az emberi szervezet számára”.

A pálmaolaj kitermelése sokszor nem etikus, gyerekmunkásokat alkalmaznak, kényszerkilakoltatásokat végeznek.

A megoldás a fenntartható pálmaolaj?

A pálmaolajnak jelenleg nincs olyan alternatívája, mely ki tudná elégíteni a szükségletet. Ezért próbálkoznak fenntartható pálmaolajjal, de sajnos, ez jobban hangzik, mint, ami a valóság.

A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalhoz (RSPO) csatlakozott termelők vállalták, hogy nem vágnak ki érintetlen esőerdőt az ültetvények számára, biztosítják a vízkészletek védelmét, megakadályozzák az eróziót. A munkásoknak emberi körülményeket biztosítanak, a helyi közösségekkel pedig megegyeznek, ahelyett, hogy erővel elvennék a földjeiket.

Kutatások szerint a fenntartható pálmaolaj előállításához ugyanakkora – sőt, lehetséges, hogy nagyobb mértékű – erdőirtás szükséges.

A fenntartható megnevezéshez nem kapcsolódnak szigorú szabályok, illetve ezek be nem tartása esetén szankciók. Bizonyos fenntarthatónak nevezett, illetve „hagyományos” olajpálmaültetvényeken a munkások munkakörülményeit, az ültetvény közvetlen környezetében tapasztalható biodiverzitást, az erdőtüzek előfordulásának gyakoriságát és a vegyszerhasználatot vizsgálva alig találtak különbségeket.

Óriási kiskaput jelent, hogy ha összekevernek fenntartható termelésből származó pálmaolajat nem fenntartható termelésből származó pálmaolajjal, a keverék is megkapja a fenntartható minősítést függetlenül a kétféle olaj egymáshoz viszonyított arányától.

Akkor mit lehet tenni?

Ha nincs kereslet, nem éri meg termelni.

Ez viszont nem olyan egyszerű, ha közben ragaszkodunk a megszokott termékeinkhez. Ha másfajta olajjal helyettesítjük a pálmaolajat, az jelentősen megnöveli a termék árát, ami ahhoz vezethet, hogy így nem fog kelleni szinte senkinek sem.

Ez erősítheti az is, hogy a pálmaolaj lecserélése nagymértékben megváltoztathatja a termék jellemzőit és emiatt sem fog tetszeni az újítás a fogyasztóknak.

Közben azt sem szabad elfelejteni, hogy a pálmaolaj rengeteg embernek ad munkát.

Hol a megoldás?

Lehetőség szerint kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, ezt egyébként úgy tudjuk a legbiztosabban megtenni, ha feldolgozatlan, helyi élelmiszereket választunk.