Egy kiló szaloncukor. Ennyit vásárol egy magyar háztartás átlagosan évente – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A legtöbb a zselésből, marcipánosból, kókuszosból, karamellásból és csokoládékrémesből fogy. A költségnövekedés idén ezt a piacot is sújtja, írja az Agrokép.
Bár a szaloncukor eredetileg külföldről érkezett Magyarországra, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant – cukorszirupból készült nyalánkság – német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és egész területén népszerűvé vált a 19. század végére, így Szlovákiában és Romániában is kialakult a hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral való díszítésének.
Hazánkban évente mintegy 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók, és évről-évre növekszik az értékesítés. A kereslet egyre inkább a minőség felé tolódik.
A gyártók folyamatosan keresik az új ízeket: tavaly például Az év szaloncukra versenyre 152 szaloncukrot neveztek be, egyebek közt olyan különlegességeket is, mint az aranygaluskás, a robbanócukros vagy a vörösboros-aszalt szilvás-marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amivel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.
A karácsonyi édességhez szükséges alapanyagokat a vállalkozások jellemzően a világpiacról szerzik be, annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek az előállításhoz szükséges hozzávalók (például marcipán, cukor). Itthonról jellemzően a gyümölcsöket és a feldolgozott termékeket veszik a gyártók.
Az alapanyagok ára – főképp a kakaóé – ebben az ágazatban is jócskán megemelkedett, így a szaloncukrok előállítási költsége is megnőtt, ami a termékek árában is visszaköszön.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
