Varga György a szabadtéri múzeum házigazdájaként másfél évtizede felkészülten fogadja a vendégeket, segít eligazodni a régmúlt korok útvesztőjében. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai sikeres pályázatokat tudtak megvalósítani értékes javaslatai, ötletei nyomán.
A mohácsi csatamezőn, Majs településen cseperedtem. Hálásan gondolok tanáraimra, akik már iskolás koromban „megfertőztek” a mohácsi csatával és annak kutatásával. Szabadidőnkben barátaimmal bejártuk a környéket, felkerestük az ásatások helyszíneit
– emlékezett a díjazott. Hozzátette, csodálattal hallgatták a szakembereket és nagyon sok érdekes, aktuális információra tettek szert.
Tisztelet a hősöknek
1526 augusztusában, Mohács határában II. Lajos király vezetésével vívtak sorsdöntő csatát seregeink a Szulejmán szultán által vezetett török haddal. A tragikus eseménynek állít emléket a később kialakított sírkert, amely 1700 katona nyughelye.
Az 1960-as években kezdődtek a környéken Pap László régész vezetésével a mohácsi csatatér ásatási munkálatai.
Az emlékhelyen található sírjelek megidézik a csatát és a magyarság sorsát. A fából faragott sírjeleket Kő Pál szobrászművész készítette, 1976-ban. Kovács Gergelyné kultúrtörténész vezette az Emlékhely kialakításának munkáit, az ismert művésszel együtt, ketten ismertették meg velünk a tragikus eseményeket.
A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszínen tavasztól őszig számos színes program eleveníti fel a csatát és a történelmi korszakot. Hadtörténeti előadások, korhű fegyverek másolatainak bemutatója, történelmi játszóház, íjászat mellett számos tartalmas programmal várják az érdeklődőket. Varga György az elmúlt 15 évben oroszlánrészt vállalt a hely kulturális életében.
Hosszú évek következetes munkája nyomán a munkatársak segítségével sikerült a vendégekben tudatosítani, hogy Mohács nem egy csúfos vereség, hanem hős vitézek küzdelmének mementója. A díjazott úgy véli, az elesett hősök a legtöbbet adták a hazáért és a kereszténységért, az életüket.
Több is veszett Mohácsnál
Bár korábban Varga Györgyöt tanulmányai és munkái elszólították a környékről, 2007 tavaszán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által kiírt pályázat megnyerése révén visszatért a Mohácsi Történelmi Emlékhelyre. Vállalkozás formájában, Tóth Marianna kolléganőjével együtt kapták meg az emlékhely üzemeltetésének lehetőségét.
A nemzeti park az üzemeltetőknek szabad kezet adott, teljes mértékben rájuk bízta a működtetést.
Tudtuk, hogy nehéz feladat, nagy kihívás áll előttünk. A látogatók általában a következő jelmondattal jöttek hozzánk: „több is veszett Mohácsnál”. Vesztes csatát bemutatni úgy, hogy ne kelljen szégyenkeznünk, hanem büszkék legyünk rá, embert próbáló feladat
– vallott a kultúrmunkás.
Varga szerint a legfontosabb tudatosítani az emberekben, hogy keresztény seregeink az akkori kor legnagyobb és legmodernebb haderejével álltak szembe, amely haderőt szinte lehetetlen volt legyőzni. Igaz, hogy fiaink a csatát elveszítették, de hősként védték a hazát és a kereszténységet. A mai napig példaként szolgálnak számunkra bátorságból, hazaszeretetből és önfeláldozásból.
A közös munka gyümölcse
A Magyar Kultúra Lovagja címet a kultúra különböző területein tevékenykedők erőfeszítéseinek elismerésére 1998 októberében hozta létre a Falvak Kultúrájáért Alapítvány. A megtisztelő cím odaítélésével művészi tevékenységet, irodalmi és közművelődési teljesítményt díjaznak.
A Magyar Kultúra Lovagjának lenni nagy megtiszteltetés és elismerés számomra. Nem számítottam a díj elnyerésére, igencsak meglepődtem a hír hallatán. A díj átvétele után rengeteg gratulációt kaptam, sokan személyesen kerestek meg, hogy elismerésüket fejezzék ki.
Varga György hangsúlyozta, a megtisztelő díj elnyeréséhez a kollégák odaadó munkájára is szükség volt, hiszen a segítségük nélkül nem tudta volna megvalósítani az elképzeléseit.
Külön köszönetet szeretnék mondani, Tóth Marianna kolléganőmnek, a kezdetek óta együtt dolgozunk, és hálával tartozom a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatójának, Závoczky Szabolcs úrnak, aki szabad kezet biztosít a munkám végzéséhez.
Készülnek a „nagy napra”
A mohácsiak bővíteni szeretnék az emlékhely kulturális programjait. A park házigazdája továbbra is a hazaszeretet és a magyarság iránti tisztelet bemutatását tartja szem előtt. Elmondta, nem szégyen magyarnak lenni, a lényeg, hogy tiszteljük múltunkat és legyünk büszkék magyarságunkra.
Számos feladat vár még ránk. A következő évek nagy kihívására a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával közösen készülünk. Közeleg a „nagy nap”, a mohácsi csata 500. évfordulója. Szeretnénk kellő tisztelettel, méltó módon emlékezni az áldozatokra.
A Magyar Kultúra Lovagja azt is megemlítette, hogy a tragikus végkimenetelű csata megváltoztatta Magyarország sorsát. A Csele pataknál meghalt a király, az egyházi és állami vezetők nagy része is odaveszett a harcban, végül három részre szakadt az ország. Mohács óta nem volt nagy Magyarország.
A cikk fotói az Emlékhely Facebook oldaláról származnak.
