Így készül a lándzsás útifű szirup a bükki füvesember receptje szerint

A lándzsás útifüvet évezredek óta használják gyógyászati célokra. Már az ókori rómaiak és görögök, sőt, az észak-amerikai indián törzsek is alkalmazták, de a középkorban is népszerű gyógynövény volt. A ránk maradt reneszánsz gyógyszerkönyvek tanúsága szerint a templomos gyógyítók sebek gyógyítására és légzőszervi problémák kezelésére előszeretettel használták, mivel akkoriban is könnyen megtalálható volt az útifű réteken-mezőkön – halljuk Zsuzsától a füvészeti bevezetőt. Zsuzsa a lándzsás útifű receptjét Gyuri bácsitól tanulta, amelyet velünk is megosztott.

Hogyan készíthető otthon a lándzsás útifű szirup?

Az útifű szirup elkészítése végtelenül egyszerű: a friss, megtisztított herbát felaprítjuk, és egy befőttesüvegben mézzel vagy cukorral rétegezzük. A lezárt üveget félárnyékos helyen 2 hétig „érleljük”. A cukor kivonja a nedvet a növényből, amely így elfolyósodik, sziruposodik. A kész szirupot leszűrjük, kigőzölt üvegbe töltjük, légmentesen lezárjuk, és nem felejtjük el köhögős-megfázós időkben naponta kortyolgatni – hiszen köhögéscsillapító, nyálkaoldó hatású!

– idézi fel Zsuzsa a régi családi receptet.

A Györgyteánál már elérhető kész lándzsás útifű szirupban 7 gyógynövény erejét ötvözték. Mindegyik külön-külön is jótékony légzőszervi panaszokra, de így együtt, egymás hatását felerősítve valóban az őszi-téli időszak leghatásosabb természetes elixírjét alkotják.

• Lándzsás útifű: nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatású. Humán klinikai vizsgálatok megerősítették a növény gyulladáscsökkentő hatását is, gyermekeknél pedig kiemelkedő eredményeket tapasztaltak.
• Orvosi pemetefű: hagyományosan köhögés ellen alkalmazzák köptető, köhögéscsillapító hatása miatt. Felhasználása elsősorban népgyógyászati tapasztalatokon alapszik.
• Orvosi ziliz: hagyományosan bevonó szerként alkalmazzák a légzőrendszer hurutos megbetegedéseinél és a torokfájás enyhítésére. A növény kivonata gyulladáscsökkentésre, köhögéscsillapításra alkalmazható.
• Édesgyökér: tradicionálisan a légúti panaszok enyhítésére használják, és tudományos vizsgálatok is igazolták köptető hatását. Enyhítheti a torokirritációt és a gyulladást.
• Hársfavirág: az egyik legnépszerűbb háziszer meghűléseknél izzasztásra, köhögéscsillapításra. Köhögés, torokirritáció, megfázás enyhítésére alkalmazható. Felhasználása népgyógyászati tapasztalatokon alapul.
• Közönséges ánizs magja: a népi gyógyászat tapasztalatai szerint megfázásos betegségekben enyhítheti a köhögést és a torokfájást.
• Bodzabogyó: hagyományosan izzasztószerként használják meghűlés esetén.

Mikor és hogyan használjuk a lándzsás útifű szirupot?

Torokirritáció, torokfájás esetén a szirup bevonja és nyugtatja az irritált nyálkahártyát, csökkenti a gyulladást és a fájdalmat, segíti a nyálkahártya regenerálódását. Száraz vagy hurutos köhögésnél a szirup oldja a lerakódott nyálkát, elősegíti a köpetürítést, csillapítja a köhögési ingert, enyhíti a mellkasi feszülést. Ha érezzük, hogy megfáztunk és kerülget a nátha, a szirup segít a vírusok és baktériumok elleni védekezésben, támogatja az immunrendszert, izzasztó hatásával elősegíti a méreganyagok kiürülését, javítja az általános közérzetet. És ha már kész a baj, a szirup a gyulladásos légúti panaszok tüneteit is enyhíti, gyulladáscsökkentő hatásával hozzájárul a légzőrendszer egészséges működéséhez, megelőzheti a súlyosabb szövődmények kialakulását.

A szirupot légúti panasszal küzdő felnőttek és gyermekek egyaránt fogyaszthatják, naponta háromszor egy mokkás-, teás- vagy evőkanálnyit kell bevenni kortól függően.

Kapcsolódó

Orbáncfű, a természet szorongásoldója

A középkorban ördögűzőnek is tartották, manapság egyéb erényei miatt érdemes használni.