A Karácsonyt Európa szerte megünneplik, és hagyományok kötődnek hozzá. Az ünnepi hagyományok azonban jelentősen eltérő képet mutatnak. Némelyik csak szokatlan, mások azonban a mi szemléletünkben egyenesen furcsának tűnhetnek.
Míg nálunk december 24-én este hozza a Jézuska az ajándékokat, addig az angol gyerekek ezen az estén karácsonyi harisnyát (Christmas Stocking), vagy egy nagy zoknit akasztanak az ágyuk végébe, amelyet éjszaka, a kéményen keresztül érkező Mikulás tölt meg apróbb ajándékokkal. Az angol gyerekeket december 25-én éri a nagy meglepetés, ekkor kerül sor az ajándékok kibontására.
A pontyot, amely minden cseh karácsonyi vacsoraasztal dísze, szinte mindig élve árulják. Az árusok egész decemberben várják a vásárlókat, hogy azok kiválaszthassák a nekik tetsző példányokat. A megvásárolt pontyokat élve viszik haza, ahol a fürdőkádban lubickolva várja a hal a Szentestét. A közhiedelem szerint minél tovább tartják életben a pontyot a tiszta vízben, annál ízletesebb lesz a húsa.
A családok kora este gyűlnek össze. Vannak, akik olyan hagyományokat tartanak fenn, mint az éneklés vagy a közös zenélés. Viszont csak az étkezés után jön az ajándékozás. A gyerekek már hetekkel karácsony előtt kívánságlistát írtak a Jézuskának.
A régi keresztény hagyomány szerint a nagyböjt Márton napjától, november 11-től december 24-ig tartott. Ezért szenteste egy egyszerű, gyorsan elkészíthető, nem hízlaló ételt szolgálnak fel, krumplisalátát és hozzá pontyot, mert a hal is könnyű böjti étel. Karácsony első-második napján viszont pazar lakoma van a szépen feldíszített asztalnál. A hagyományok szerint libasült burgonyagombóccal és vörös káposztával kerül az ünnepi asztalra.
A svédek kitartanak régi hagyományuk mellett, miszerint Gävle városában 1966 óta minden évben egy 13 méter magas, 7 méter hosszú és közel 3 tonnás Yule kecskét építenek fel a főtéren. A Yule kecske 25 alkalommal égett le 1966 óta. Már egyfajta sporttá vált a kecske felgyújtása.
12 karácsonyi kocsma. Ennek a viszonylag új ír hagyománynak a népszerűsége évről-évre egyre nő. Bár többé-kevésbé csak egy kocsmatúráról van szó, amely a karácsonyi héten zajlik. A résztvevők szokásos öltözéke általában egy rikító pulóver, megjelenésüket pedig még fokozzák csengettyűkkel, fényekkel és egyéb karácsonyi kiegészítőkkel. Minden bárban, ahol állomásoznak legalább egy italt kell elfogyasztani, ami általában egy korsó sör. A kocsmáknak pedig megvannak a maga szabályaik, amik még érdekesebbé teszik az ott töltött látogatást.
Norvégiában egy régi babonára épülő karácsonyi szokást tartanak. Szenteste elrejtik seprűiket mielőtt lefeküdnének aludni. Ennek alapja az a hiedelem, hogy a gonosz szellemek és boszorkányok szenteste visszatérnek közénk. De ha elrejted a seprűidet, úgy nagyobb eséllyel tudod távol tartani a gonosz lényeket.
A legkisebb gyermek csillagot keres az égen, és amíg csillagra “vadászik” addig a családtagok beteszik a fa alá az ajándékokat. Így mire megtalálta a gyerek a csillagot, mindenki kibonthatja az ajándékát.
Egy régi népmese az igencsak furcsa szokás alapja, miszerint a pókok megmentik egy szegény család karácsonyát, azzal hogy hálójukkal feldíszítik fenyőfájukat. A díszítéshez mű hálókat és pókokat használnak.
Finnországban a szaunázás az ősi karácsonyi hagyományok része, miszerint a szauna szent hely. A finn hiedelem szerint karácsonykor egy manó rejtőzik a szaunában, aki a család védelmezője. Ezért a családok Finnországban sok időt töltenek a szaunában a karácsonyi vacsora előtt.
A dánok egész decemberben ünneplik a karácsonyt, így a legtöbb embernek az már december elején elkezdődik. Az egyik hagyomány, talán a gyermekek számára a legkedvesebb, hogy rizspudingot készítenek fahéjjal és vajjal a tündér számára, hogy az ne csináljon rosszat.
A karácsony tipikus családi ünnep, amikor gyakran több generáció jön össze, hogy együtt töltsék a szentestét. A szeretet és a befelé fordulás, elcsendesülés ünnepének tartják. Az emberek általában egy feldíszített karácsonyfa köré gyűlnek, amelyet gyertyákkal világítanak meg és amely alatt karácsonyi ajándékok hevernek. Az idők folyamán minden család kialakította a saját rituáléit a közös estékre. A hagyományos karácsonyi dal, a Csendes éj, szentséges éj azonban szinte soha nem hiányzik.
Finnország egykori fővárosában Turkuban, minden december 24-én délben felolvassák a „Karácsonyi béke nyilatkozatát”, amely a karácsonyi ünnepségek és a 20 napig tartó béke kezdetét jelzi. Ez a hagyomány egészen a 13. századig nyúlik vissza.
A nyilatkozatot 1886 óta a Brinkkala-kúria erkélyén olvassák fel, amit jelenleg már az országos televízió és rádió is közvetíti. A felolvasott szöveg 1903-ból származik mely szerint mindenféle zajos és lármás viselkedéstől mentesen kíván mindenkinek boldog karácsonyt.
A legtöbb gyerek számára a december csúcspontja a Szenteste, amikor végre kibonthatják ajándékaikat. A holland gyerekek a legszerencsésebbek. Ők ugyanis már december 5-én megkapják ajándékaikat. Náluk úgy hívják, hogy “Sinterklaas” – nálunk hasonló a Mikulás. Sinterklaas egy nagy piros könyvben tartja számon, hogy jók vagy rosszak voltak a gyerekek.