A 2023-as téli napforduló napja az idén december 22-én lesz, innentől fokozatosan egyre hosszabbak lesznek a nappalok, amit az év leghosszabb éjszakája előz meg. A téli napforduló időpontját a Föld mozgásától függően számítják ki, és általában december 21-e és 23-a közé esik, de leggyakrabban 21-re.
A napforduló a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét jelenti. A napforduló tehát az évnek azt az időszakát jelöli, amikor a Nap mintegy megáll az égbolton, mielőtt megváltoztatná az útját látszólagos pályáján – olvasható a filantropikum oldalán.
Az év többi napjától eltérően, amikor a Napnak a horizonthoz viszonyított szöge a meridián átmetszésénél egyik napról a másikra jelentősen megváltozik, a napfordulókon ez a szög néhány napra állandósul. Mind a téli, mind a nyári napfordulók idején a Nap néhány napig látszólag mozdulatlanul áll, vagyis ugyanott delel, december 21. és 23. között, illetve június 21. és 23. között.
Az idén december 22-én, pénteken lesz az év legrövidebb napja, a legkevesebb nappali órával. A december 21-ről 22-re virradó éjszaka pedig a leghosszabb lesz az évben. A téli napfordulót követően a nappalok minden nap 2-3 perccel hosszabbak lesznek, egészen a 2024-es tavaszi nap-éj egyenlőségig, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúak lesznek. A 2023-as téli napforduló idején a Nap körülbelül 6:49-kor kel fel és 15:41-kor nyugszik és körülbelül 8,5 órát van fent az égen, az éjszaka pedig több mint 15 órán át tart majd.
A napfordulók régen varázslatos jelenségnem számítottak, amikor a Nap és a bolygók mozgása diktálta az élet ritmusát, az emberek a téli napfordulót mágikus időpontnak tartották. Ilyenkor az emberek 12 napon át ünnepelték Mardukot, a napistent, szertartásokkal, áldozatokkal és hatalmas lakomákkal.
A napfordulót a fény és a sötétség, a jó és a rossz közötti harcnak tekintették, és az emberek imádkoztak az istenségekhez, hogy visszahozzák a fényt, és elindítsanak egy új mezőgazdasági ciklust. A Római Birodalom hagyományaiban a napforduló napját az új év kezdetének tekintették, és a legyőzhetetlen Napnak szentelték. A Sol Invictusnak szentelt december 25-i dátum volt az óév vége és az új kezdete.
- A téli napfordulóhoz számos népszokás kapcsolódik. Az ősi magyarságnál a téli napforduló volt a karacsun, azaz a „sötétség átfordulásának” ünnepe. A karacsun olyan erősen gyökerezett a magyar hagyományban, hogy a jóval később meghonosodott keresztény ünnep, a karácsony neve is ebből származik – nem pedig Krisztus nevéből vagy a születés szóból, mint a legtöbb európai nyelvben.
- Az ünnepségekben fontos szerep jutott a tűznek, hiszen az a fényt és a meleget jelképezte. Ilyenkor óriási tüzeket gyújtottak, és a tűz körül táncoltak, énekeltek, hogy megünnepeljék a fény győzelmét a sötétség felett, és elűzzék a gonoszt.
- A karácsonyhoz kötődő szokások nagy része összemosódik a pogány hagyományokkal. A karácsonyfa-állítás szokása is az ókori napfordulóünnepekben gyökerezik. A pogány hiedelmek szerint a fenyőfa és az örökzöldekből font koszorúk védelmet nyújtanak a téli napforduló idején elszabaduló gonosz szellemek ellen.
- Az ajándékozás is a kereszténység előtti időkből ered, a gyerekek és a szegények megajándékozása a rómaiaknál már a Saturnalia – a Szaturnusz isten tiszteletére rendezett ünnepségek – idején is szokás volt.
- A regölés szokása is a pogány ünnepkörre nyúlik vissza, célja a gonosz szellemek elűzése volt.
- A téli napfordulót a régi hagyományoknak megfelelően rituális áldozatokkal és lakomákkal köszöntötték. Ennek egyik változata lényegében a hagyományos disznóvágás is.
- Ez az időpont ideális alkalom mind arra, hogy kapcsolódjunk önmagunkhoz és gyökereinkhez, azokhoz a családtagokhoz, akik már nem lehetnek mellettünk, mind pedig arra, hogy a másokkal kialakított kötelékeinket megerősítsük.
