A természetben eltöltött idő alapvetően jó hatással van mindenkire, most kiderült, hogy konkrétan a madárdal is pozitív hatást jelent a mentális egészségünkre.
A természet pozitív hatásairól szóló egyik hipotézis a Figyelem–helyreállítás elméleteként ismert. Az Attention Restoration Theory-t, vagyis az ART elméletet Stephen és Rachel Kaplan dolgozta ki az 1990-es években, amikor a gyors technológiai fejlődés hatására és az emberek egyre többet tartózkodtak beltéren és ezzel egyre kevesebbet a szabadban, a természetben.
Az ART feltételezése szerint a természetben képes megújulni a figyelmünk, akkor is, ha már a kimerülés szélén állunk, például több napi álmatlanság, folyamatos stressz esetén is.
Vizsgálatunk szerint már egy kis zöld terület az otthonunk körül is segíthet – persze, ehhez az is kell, hogy ott tartózkodjunk, ne a szobából nézzük. Természetesen, ha nagyobb a zöldfelület, a mentális egészségre is erőteljesebben hat.
Madárdal depresszió ellen
Emil Stobbe a madárdalok és a stressz, szorongás kapcsolatát vizsgálta. A tanulmányában megállapította, hogy a madárdalok csökkentik a szorongást és a paranoiát. Ezzel szemben a közlekedési zaj viszont fokozza ezeket. Aki többféle – legalább nyolc faj énekét – madárdalt hallgat, annál csökkennek a depressziós tünetek is. Következtetése szerint a madarak hangjával jobban kapcsolódhatunk a természethez, ezáltal még inkább élvezhetjük annak jótékony hatásait:
javul a koncentrációnk, csökken a mentális fáradtságunk is, csökken a stressz, alacsonyabb a vérnyomás és a kortizolszint.
