Nyáron megugrik az ágyi poloska fertőzések száma

Vérszívása szinte észrevétlen, csípése nem mindig jár tünetekkel.

Évszaktól függetlenül is terjed, de az idegenforgalom élénkülése miatt nyáron, főszezonban ugrik meg leginkább az ágyi poloskák száma. A tiszta környezet nem jelent védelmet a rovarok ellen, bizonyos folyamatok optimalizálásával ugyanakkor csökkenthetjük az ágyi poloska fertőzés kockázatát.

Szaporodásuknak kedvez a gyakori vendégváltás, akik az ágyi poloskát más szálláshelyekre és otthonaikba hurcolják. Ezért a nyári utazási és fesztiválidőszak alatt nagyobb elővigyázatosságot és fertőzés észlelésekor annak azonnali jelentését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészségügyi szakértője.

Utazás során poggyászunkat ne tároljuk az ágy mellett. Ha megoldható, tartsuk a fürdőszobában; az ágyi poloska ugyanis érzékeny a páratartalomra.

Az ágyi poloska mozgáskörzete a vérszívás helyétől számítva körülbelül 1-3 méter. A természetben nincs energiapazarlás, ezért olyan helyre bújik el, ahová könnyen visszatérhet, s amit egy alaposabb átvizsgálással mi is felfedezhetünk

– magyarázza Paulovkin András, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának szakmai vezetője.

Nézzünk fotókat, hogy felismerjük és el tudjuk különíteni más rovaroktól. Figyeljünk a ráutaló jelekre; például apró, barnás pöttyökre (ürülék), melyek nem elszórtan, hanem koncentráltan, jellemzően a matracon, az ágyneműtartóban, résekben találhatók. Levedlett bőr, peték vagy a már elpusztult rovar is jelezhetnek fertőzést

– teszi hozzá.

Hazaérve ruháinkat azonnal tegyük mosógépbe, ne tároljuk a lakásban. Kertes házban a bőröndöt kültéren ürítsük ki. Nagyobb fertőzés esetén a rovarok a (tiszta) ruhákra is rákerülhetnek, ezért figyeljünk a megfelelő tárolásra és tisztításra.

Az ágyi poloska a nyugvó embert keresi.

Vérszívása szinte észrevétlen, csípése nem mindig jár tünetekkel. A csípés megjelenése, kinézete, s ennek megfelelően kezelése egyénenként változik.

Azok a szerencsések, akiknél gyorsan kialakul bőrtünet, mivel így kiderül a fertőzés ténye

– mondja a szakértő.

Fontos, hogy változzon a közgondolkodás, amely az ágyi poloska fertőzést higiéniai problémaként azonosítja. A fertőzött személyek ugyanis gyakran titkolják a problémát, nem értesítik a lakókat vagy az üzemeltetőt.

Legeredményesebben a rovarirtó-szerek pusztítják el az ágyi poloskát. A vegyszeres kezelés mellett hatékony lehet a gőzölés.

A magas hőmérséklet ugyanis a rovar valamennyi alakját, a petéket is elpusztítja ellentétben a vegyszerekkel, melyek többsége érintőméreg, s így nem jut át a peték kemény falán.

A szakemberek által beltérben használt irtószerek általában nem jelentenek veszélyt az egészségre. Hatásuk körülbelül három hónap elteltével csökken, ezért szálláshelyeken az évi két alkalommal előírt vegyszeres irtás sem nyújt feltétlen védelmet a poloskák ellen.

Az elmúlt években a rovarirtószereket érintő szabályozás változása a hatóanyagok beszűkülését eredményezte. Ez akkor jelent problémát, ha az ágyi poloskák túlélik a kezelést, mivel az adott vegyszerrel szemben ellenálló egyedek szaporodnak.

Ezek tovább örökíthetik ezt a képességüket a következő generációkra, ami végeredményben az adott vegyszerek hatékonyságának csökkenéséhez vezet

– hívja fel a figyelmet Paulovkin András.

Kapcsolódó
Megjelentek a kertek agresszív rémei, a márványpoloskák
A Délkelet-Ázsiából származó inváziós faj első hazai példányait 2013-ban fogták be a Soroksári Botanikus Kertben, mára egyedszámban már messze felülmúlja az őshonos poloskákat.