A népegészségügyi termékadót, vagyis hétköznapi nevén chipsadót 13 évvel ezelőtt vezették be, az állam bevételeinek növelésén túl azzal a céllal, hogy csökkenjen az egészségre káros termékek fogyasztása. Ezzel szemben viszont hosszú távon több egészségtelen élelmiszert vásárolunk, derült ki egy magyar kutatásból – számolt be róla az Agrárszektor.
A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai azt vizsgálták, hogy az népegészségi termékadó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. 2000 háztartásra vonatkozó adatokat elemeztek a csokoládé, édes kekszek, cukros szénsavas üdítőitalok, sós snackek és alacsony gyümölcstartalmú italok vásárlásával kapcsolatban.
Arra a megállapításra jutottak, hogy bár a chipsadó eleinte csökkentette a fogyasztást, viszont ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt.
Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt. Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.
A Health Policy szakfolyóirat augusztusi tanulmányából az derül ki, hogy ez az adó társadalmi károkat okozott. Az adó önmagában nem képes a fogyasztás csökkentésére, sőt, a társadalmi egyenlőtlenségeket növeli, mivel az alacsonyabb jövedelműek számára hátrányosabb lehet az ilyen intézkedés, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak. A hosszú távú pozitív hatás eléréséhez komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.
