A multinacionális láncok megjelenésével és a takarmány drágulásával az elmúlt két évtizedben leszoktak a háztáji gazdálkodásról a falusiak. Napjainkban ugyanakkor ezt a folyamatot egyre több somogyi településen sikerül megállítani, sőt visszafordítani, írta a Sonline.
A Somogy vármegyei hírportál körképéből kiderült, hogy a lassú javulás az állattartást ösztönző programoknak is köszönhető, mint például az ingyenes csirke-, vagy csibeosztás.
Nálunk az elmúlt öt-hat évben lendült fel ismét az állattartás, azóta egyre többen foglalkoznak baromfival. Vannak tehenek is, három család disznókat is tart, újra nevelnek birkákat is
– nyilatkozta Bálint Ildikó, Gige polgármestere.
A Családi Portaprogram keretében negyven rászoruló család kapott Hencsén is csirkét.
Először furcsa volt számukra, hogy ingyen elvihetik a vetőmagot, a csirkéket, a gyümölcsfát és a díszcserjét. Sokan kedvet kaptak, hogy állatokkal foglalkozzanak és most úgy látom, van remény arra, hogy a fiatalok is megszeretik a gazdálkodást
– mondta Bogdán Renáta, a hencsei roma önkormányzat korábbi elnöke.
Barcson a Családi Portaprogram keretében negyven családot sikerült kertészkedésre és állattartásra buzdítani a roma önkormányzat közbenjárásával.
Idén tavasszal osztottak csirkét és kacsát a rászorulóknak, valamint vetőmagot is, így sokan elkezdtek kertészkedni. Ezt azzal is segítették, hogy közfoglalkoztatottak bekapcsolódtak a kertek megmunkálásába, megmutatták az alapvető teendőket az időseknek és a gyereküket egyedül nevelőknek.
Néhány éve Osztopánban is próbálkoztak a portaprogrammal, de náluk nem volt tartós a siker.
A lakosságnak csak kis része foglalkozik háztájival, a többség leszokott mára az állattartásról. A kerteket viszont megművelik, pedig volt egy hosszú időszak, amikor ez sem volt jellemző
– említette Kovács Gyula, Osztopán polgármestere.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="268" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
