November 11-e a középkor legnépszerűbb szentjének, Mártonnak az ünnepe. A Márton-napi libalakomák és az újbor kóstolása ma nagy népszerűségnek örvendenek, de ez a nap fontos dátum a magyar néphagyományban is.
Az egyházi esztendő hagyományai szerint Márton napja a kisfarsang idejére esik. Kisfarsang a lakodalmak, pásztorünnepek, névnapok és bálok ideje volt, s ekkor került sor a szüret, a kukoricafosztás utáni mulatságokra is. A kisfarsang időszak Katalin napján – november 25. – zárult le.
Márton a néphagyományban
- A Szent György napon legelőre hajtott jószágok az ősz beálltával, de legkésőbb Márton napján az istállóba kerültek.
- Szokás volt a Márton-napi vesszőhordás és a pásztorok megajándékozása. A disznópásztorok felkeresték azokat a házakat, ahonnan állatokat hajtottak a legelőre, és vesszőket vittek ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, amiről azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó.
- Munkatilalom is kapcsolódott a naphoz: Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.
Márton-napi időjóslások
- Ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
- Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.
- Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
- Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél.
Libalakomák és újbor
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik.
Szent Márton napja zárta le az éves gazdasági munkákat, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát. E napon az újbor kóstolása mellett vágtak le először tömött libákat.
Márton napja a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett.
- Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik – tartották és s tartják ma is.
Szent Márton napjára általában megforr az újbor is.
- A bornak Szent Márton a bírája – tartja a mondás, mert a hagyomány szerint neve napjára ki kell forrnia a mustnak.
Szent Mártonnak Magyarországon számos település őrzi a nevét, így Alsószentmárton, Bükkszentmárton, Felsőszentmárton, Hegyhátszentmárton, Hegyszentmárton, Kemenesszentmárton, Kisszentmárton, Kunszentmárton, Rózsaszentmárton, Szalkszentmárton, Szentmártonkáta, Szigetszentmárton, Szilvásszentmárton, Tápiószentmárton, Tiszaszentmárton, Tótszentmárton és Zalaszentmárton.
Forrás: Netfolk
