A kígyászölyv hazánk ritka fészkelője, a költőpárok száma többek közt az élőhelyének kedvezőtlen változása miatt lassan csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon – elsősorban középhegységeinkben – rendszeresen fészkel, viszont csak kis számban, 24-51 pár összesen. Áprilistól októberig fordul elő nálunk, a telet az egyenlítői szavannákon tölti.
A kígyászölyvvel való találkozás sok madárbarát vágyai között szerepel, azonban kevesen vannak, akiknek ez az élmény megadatik és még kevesebben tudnak felvételeket is készíteni erről a ritka madárfajról.
Németh Zsolt természetfotós mellé a közelmúltban odaszegődött a szerencse, hiszen egy nem mindennapi megfigyelésben volt része, amit gyönyörű fotókon meg is tudott örökíteni.
A kígyászölyvvel való találkozásom pár másodperc alatt zajlott le. Egyik kedvenc helyemen, Apajon voltam, épp a kis kócsagokat figyeltem és fotóztam, amikor egy hangos puffanásra figyeltem fel. Közém és a kis kócsagok közé csapott le egy madár a vízisiklóért, majd repült is el a zsákmányával. Kölcsönösen meglepődtünk a másikunk láttán, az biztos
– kezdte történetét a természetfotós.
A pillanatok gyorsan követték egymást, és ekkor Zsolt még nem is sejtette, hogy milyen különleges élményt élhetett át.
Az igazi meglepetés a képkidolgozás közben ért, akkor tudatosult bennem, hogy minek is voltam szemtanúja és milyen fajt sikerült lencsevégre kapni
– osztottam meg élményét, és kiemelte, hogy az volt élete első találkozása a kígyászölyvvel.
A kígyászölyv Kárpát-medencei előfordulása
A Kárpát-medencében márciustól októberig fordul elő. Kis számban rendszeres fészkelő. Középhegységeink déli kitettségű tölgyeseiben, ritkás erdőkben és nyílt vadászterületein találkozhatunk vele.
Bár kedveli az erdőket, vadászathoz nyílt területre van szüksége
Főleg siklókkal táplálkozik, de időnként gyíkokat, békákat, kisebb emlősöket és madarakat is zsákmányol. Speciális tápláléka miatt nagy vadászterületre van szüksége, amelyet a levegőben vitorlázva kutat át zsákmány után. Ha kinézett egy zsákmányállatot, a levegőben szitálva lebeg felette. Akár 2 méteres kígyókat is megtámad, szárnyaival csapkodva körbetáncolja azokat, így a kígyó nem talál biztos célpontot halálos marásához. Azután a kígyászölyv elkapja a nyakánál, ezzel el is dőlt a harc.
Többnyire egy fakoronára repül falatozni a csőrében himbálódzó kígyóval, a kisebb példányokat repülés közben is megeszi. A nagyobb kígyókat a hím begyében is a fészekhez viheti, a fióka aztán onnan húzza ki
A költési időszakban a hím sokat hallatja panaszosnak tűnő hangját, és zuhanórepüléseket mutat be területe felett
A fészek általában alacsony fákon van, ahol nincs erdő, ott sziklahasadékokból és sziklafalakból kinövő bokrokra épül. A kígyászölyv részben maga építi a fészkét, részben más madaraktól foglalja el, és ahhoz képest, hogy ilyen nagy madár, meglepően kicsi a fészke.
Hazánkban április végétől költ. Fészkét tölgyfákra, gallyakból építi. Egyetlen tojásán 45 napig kotlik. A fióka 60-80 napig marad a fészekben, és kezdetben a tojó melengeti, ekkor a hím látja el mindkettőjüket élelemmel.
A fióka már kiskorában képes nálánál jóval nehezebb kígyókat lenyelni. A még emésztetlen kígyófarok sokáig kilóg a csőréből, és csak akkor nyeli tovább, amikor a többi részt már megemésztette. A fiókák kirepülési ideje 10-11 hét. A röpképessé vált fiatal madár jóval világosabb színezetű, mint a felnőttek, és feje néha majdnem fehér.
Veszélyeztető tényezők
A fészkelési időszakban elsősorban a különböző erdészeti tevékenységek, illetve a fokozódó emberi zavarás jelenti a legnagyobb veszélyt a költés sikerességére nézve.
A fészkelő madarak folyamatosan ki vannak téve a viharoknak, jégesőnek, szeleknek, amelyek alkalmanként a fészekalj, vagy maga a fészek pusztulását is eredményezheti.
Jelentős veszélyforrás táplálkozó helyeik mezőgazdasági használatba történő átalakítása, esetleges beerdősülése, vagy a vegyszerek hatására zsákmányállataik megritkulása is, melyek a zsákmányszerzésüket negatív irányba befolyásolja.
Természetvédelmi helyzete
Az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.
A Berni Egyezmény III. függelékében és a Bonni Egyezmény II. függelékében is szerepel. Az IUCN globális viszonylatban „nem fenyegetett”-ként tartja számon, a hazai Vörös Listán azonban „veszélyeztetett”-ként van feltüntetve.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.
Nem mindennapi fotókon mutattunk be egy kék cinegét, aki olyan tollruhát viselt, amilyet ritkán látni az országban, valamint egy különleges esetről is beszámoltunk, miszerint erdei fülesbaglyok költöztek egy természetfotós szomszédjába.
