Nagyszüleink idejében elképzelhetetlen volt az olyan kert, amelyben ne lett volna gyógyfüves sarok, hiszen ezeket az aromás növényeket, amelyek illatukkal és virágaik színével is gyönyörködtetnek bennünket, a hétköznapokban igen sokrétűen használták fel. Illat- és hatóanyagaik testápoló főzetek és krémek alapanyagait képezték, koszorúba vagy csokorba kötve pedig kedvelt, hagyományos lakásdísznek számítottak.
A konyhában számos ételt ízesítettek velük, gyógyhatásuknak köszönhetően pedig a házi patikában bizonyultak nélkülözhetetlennek. Joggal mondják hát, hogy minden bajra van gyógyír.
A fűszernövények aromája nemcsak az ételek ízét gazdagítja, hanem vitaminokban és nyomelemekben is bővelkedik.
A gyógyfüves-fűszernövényes kert praktikus okokból is legyen a ház közelében, mert így a konyhából gyorsan elérjük. Ideális a napos fekvés, mert a legtöbb gyógy- és fűszernövény csak a meleg hatására bontakoztatja ki teljesen aromáját és gyógyerejét. A nem évelő növényeket minden évben újra kell ültetni, mert ősszel elpusztulnak. A kétéves növények a másik évben virágoznak, majd szintén elhalnak. Az évelők fagytűrők, s tavasszal újra kihajtanak.
Bazsalikom
A bazsalikom a leggyengédebb érintésre is meleg, a szegfűszegre emlékeztető fűszeres illatot áraszt. Különösen jól illik a paradicsomos és halételekhez, főzelékekhez, főként a fehér babhoz, a salátákhoz, szószokhoz és a pácokhoz. Gyógynövényként görcsoldó, gyomorerősítő hatású, megnyugtatja a gyomrot és a beleket. Lehetőleg frissen használjuk fel, mert szárítás és főzés közben illóolajai javát elveszíti. A bazsalikom a leginkább meleg-igényes fűszernövény, szereti tápanyagban gazdag földet, nagy cserépben, a teraszra vagy a napos házfal elé állítva, esőtől védett helyen neveljük. A meleg napokon ne feledkezzünk meg az öntözésről, mert nagyok sok vízre van szüksége.
Csombor
Hazánkban is elterjedt a gyógy- és fűszernövényként termesztett kerti csombor, más néven bors- vagy borsikafű. Jól illik a bárány- és sertéshúshoz, a gombás ételekhez, sült burgonyához, hüvelyesekhez és káposztafélékhez. Emésztést elősegítő jótékony hatásának köszönhetően elsősorban a nehezen emészthető ételeket teszi könnyebbekké. A növény virágos-leveles hajtásait kell begyűjteni, júliusban – augusztusban.
Borágó
A középkorban bánatűző hatást tulajdonítottak, úgy tartották, felvidítja és bátorrá teszi az embereket. Használják mártások, savanyú főzelékek, zöldmártás, túró- és vajkrémek ízesítésére. Különleges aromát kölcsönös a salátáknak, elsősorban az uborkasalátának. Leveleit mindig frissen és finomra vágva adjuk az ételhez. Szép, kék virágaival régen ételeket díszítettek, vagy kandírozva édességként fogyasztották. Az egyéves borágót április és július között vetjük, mintegy 8 hét múlva már szedhetjük is első leveleit.
Kapor
Az apró levelű, sárgászöld virágzatú, kellemes ízű, szagos kapor minden háztartás nélkülözhetetlen fűszernövénye, és az egészségre is jótékony hatással van. Többek között az uborkasalátának, a fűszeres vajkrémeknek és krémtúróknak, a zöldmártásnak, a gomba- és halételeknél használhatjuk. Legjobb frissen szedett kaprot használni, és főzés után ízesíteni vele az ételeket. A kapormagot felhasználhatjuk uborka eltevéséhez és fűszeres ecetnek, fűszerkeverékek készítéséhez. Teája emésztést serkentő, szélhajtó, étvágyjavító. Szaporítása magról történik, kora tavasztól július végéig. Napos helyre, jó vízáteresztő képességű, termékeny talajba vessük. Gondoskodjunk róla, hogy földje mindig egyenletesen nedves maradjon. Egész nyáron át, sőt még ősszel is szedhetjük.
Kömény
Mezőkön termő, illatos virágú, ősi gyógy- és fűszernövény. Zsenge, zöld részeit, saláták, halételek és mártások fűszerezésére használjuk. A köménymag leginkább a befőzéshez és kenyérsütéshez használt népszerű fűszer, de ízesíthetünk vele leveseket, főzelékeket, káposztából és burgonyából készült ételeket, húsokat. Teája felfúvódás és hasfájás ellen hatásos, ezért elsősorban kicsi gyerekeknek adják. A köményt áprilisban napos, meleg helyre vetjük, enyhébb éghajlatú vidékeken évelő bokorrá fejlődik. Csak a második évben virágzik, július és szeptember között.
Kamilla
Világszerte a legismertebb gyógynövény, alkalmazása sokféle betegség, többek között gyulladásos és megfázás esetén javallt. Forrázatát arcgőzölésre, inhalálásra és szemfürdőnek használjuk. Virágait általában száraz nyári napokon gyűjtjük. Márciusban vagy áprilisban napos helyre vessük. Igen kedveli a humuszban gazdag, agyagos talajt.
Sarkantyúka
A Peruból származó, kapaszkodó szárú, kerek levelű, narancssárga virágú sarkantyúka vagy kapucinuszsázsa levele és virága sok C-vitamint tartalmaz, antibiotikus hatású. Enyhén csípős, üdítő aromája jól illik salátákhoz vagy fűszeres túrókrémekhez. Sokan nem tudják, de magvai a kapribogyót helyettesíthetik, és a kertünkben jó szolgálatot tesz a kártevők elleni védekezésnél. A fagyérzékeny sarkantyúkát májustól vethetjük a szabadba, humuszban gazdag talajba. Egyaránt kedveli a napsütést és a félárnyékot. Talaját tartsuk egyenletesen nedvesen.
Fokhagyma
A fokhagyma számos gyógyhatással rendelkező, univerzális gyógy- és fűszernövény. Többek között csíraölő, vérnyomáscsökkentő és nyákoldó hatású, és segít megelőzni az érelmeszesedést. Zsenge, zöld hajtásait tavasszal a hagyma zöldjéhez vagy a metélőhagymához hasonlóan használhatjuk fel. A fokhagymagerezdeket október közepén vagy március elején 7-8 cm mélyen dugjuk a földbe.
Levendula
A levendula, nagyanyáink gyógyfüves kertjének kék csodája, nemcsak mediterrán hangulatot varázsol a kertbe, hanem igen sokrétűen felhasználható. Fűszerként grillezett húsokhoz vagy sültekhez illik, elsősorban a bárányhúsokhoz. Gyógynövényként – például tea formájában – a levendulavirág segít idegesség, görcsök, felfúvódás esetén, míg a levendulaolajos fürdő lazító hatású, és megkönnyíti az elalvást. A levendulás illat zsákocskák távol tartják a molyokat. Kedveli a meszes talajt, magról szaporítása nem túl egyszerű, kezdők inkább . Fajtától és kiültetés helyétől függően júniustól augusztus elejéig virágzik.
Petrezselyem
A petrezselyem az egyik legismertebb fűszernövény. Leveseket, egytálételeket, hús-szárnyas, halételeket, főzelékeket és salátákat ízesítünk vele. Étvágygerjesztő és vértisztító hatását már az ókorban is ismerték, és nagyra értékelték. Ezt a fűszernövényt április-májusban szabad földbe vethetjük. Az egyenletesen nedvesen tartott, humuszban gazdag talaj elősegíti, hogy buja bokorrá fejlődjön. A petrezselyem kétéves, fagyálló növény. Ha télen ágakkal takarjuk, már kora tavasszal friss petrezselyemzöldet szedhetünk.
Izsóp
Illatos, évelő és ősi idők óta használják. Aki méheket szeretne kertjébe, ültessen izsópot. Minden része erősen aromás illatú, illata leginkább a mentáéra hasonlít, kék virágai sűrű fürtökben lógnak. Szárazságtűrő és napkedvelő. Köhögéscsillapító, légcsőhurut elleni, étvágyjavító, vérnyomásemelő, külsőleg szájüreg-gyulladás esetén öblögető szerként alkalmazzák herpesz ellen is. A kozmetikaipar az illóolaját habfürdők, samponok és lábfrissítő borogató szerek készítéséhez használja fel. Hús- és halsaláták, levesek, mártások, szárnyas pástétomok, pecsenyék, nyúlból, bárányból készült húsételek valamint burgonya- és zellersaláták kiváló ízesítője. Elősegítik a zsírosabb ételek emésztését, ezért ezek ízesítéséhez ajánljuk. Finom borok ízesítőjeként is ismertté vált.
Körömvirág
A körömvirág sebgyógyító tulajdonságának köszönhetően régóta ismert a népi gyógyászatban. Rendszerint teaként fogyasztják, vagy gyógykenőcs készül belőle. Színanyagával élelmiszereket – így vajat vagy sajtot – festenek, de a salátának is dekoratív dísze lehet. Egynyári növény, a talajjal és élőhelyével szemben igénytelen. Ha egyszer a körömvirág a kertben magot érlelt, a továbbiakban magától szaporodik.
Rozmaring
A kékeslila virágú rozmaringot reumás fájdalmak enyhítésére is használják. Illóolaja bedörzsölésre használt szerek és masszázsolajok alkotóeleme, és legújabb kutatások szerint memóriára gyakorolt hatása is kiemelkedő. A rozmaring levelének átható, kesernyés aromája a grillezett húsok, a sült burgonya, a paradicsom és a hüvelyesek ízével harmonizál. Illóolajai elősegítik a keringést, megkönnyítik az emésztést és jótékonyan hatnak az idegrendszerre. Az örökzöld bokrocska kedveli a meleget, és csak védett helyen télálló. Dugványozással szaporítható, kora tavasszal vagy ősszel. Legjobb, ha cserépben neveljük a napsütötte teraszon. Télen hűvös, világos helyre állítsuk a házban, s csak mérsékelten öntözzük. Sovány, laza talajra van szüksége.
Orvosi zsálya
A salvare latin szóból származik, aminek a jelentése: gyógyítani meggyógyulni. Az aromás, kissé kesernyés zsálya a szárnyasok, a bárány- és sertésült, vadhúsok és hústöltelékek fűszere. Sokoldalúan felhasználható gyógynövényként, többek között jó hatással van az emésztésre, és gyógyítja a torok és a szájüreg gyulladásait. Márciusban vethetjük cserépbe, s az ablakpárkányon neveljük. Májusban ültetjük ki a szabad földbe. Ha mellé más növényt ültetünk, akkor figyeljünk arra, hogy a zsálya fás szárú bokorrá fejlődik.
Kakukkfű
A kakukkfűvel húsételeket, szárnyasokat, pizzát, burgonyát és hüvelyeseket fűszerezünk. Megkönnyíti az emésztést, fertőtlenítő, antibakteriális, köhögéscsillapító és görcsoldó hatású. A kakukkfű alacsony növésű, évelő félcserje, szára félig elfásodó. Jó vízáteresztő képességű, sovány, meszes talajon, napos helyen fejlődik a legjobban. Május közepétől június közepéig virágzik, ilyenkor szárítsuk, téliesítsük.
Citromfű
Finomra vágva zöldmártások, gombából készült ételek, saláták, fagylaltok, parfék és gyümölcsitalok ízesítőjeként használják, mivel kellemes citromaromát ad nekik. A citromfű leveléből főzött te megnyugtatja a szívet és az idegeket, emésztést serkentő, szélhajtó hatású. Magvetéssel, palántaneveléssel és tőosztással szaporítható. A vetés ideje október vége: a palántázásé és a tőosztásé április és május. A humuszban gazdag, laza talajt kedveli. Leveleit egész nyáron át szedhetjük, frissen és szárítva is felhasználhatók.
A nyár aromás termésének megőrzésére jól bevált módszer a csokorba kötött gyógy- és fűszernövények megszárítása.
Reggel még mielőtt a napsütés elpárologtatná a növényekből az illóolajokat, levágjuk a kakukkfű, rozmaring, csombor, citromfű, zsálya, izsóp és borsmenta hajtásait. Hánccsal vagy spárgával összekötjük őket, és árnyékos, száraz, szellős helyen fejjel lefelé függesztjük.
A cserepekbe, dézsákba ültetett fűszernövények minden kertbe mediterrán hangulatot varázsolnak.
Forrás: Nagymama házipraktikái
