Kertünk-Portánk

Van kiút a málnaválságból

Külföldön sikeres a magyar málna.
Korábban a témában:

Évről-évre gyengébb a hazai málnapiac: a munkaerőhiány és az ebből fakadó magas árak miatt egyre kevesebben vágnak bele a termesztésbe, miközben az ellenálló magyar málna reneszánszát éli a külföldi piacon. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szerint a gurulós málnafajta itthon is jó hozamot érhetne el, és pályázatok kiírásával vissza lehetne hozni a gazdák vállalkozó kedvét.

Ahogyan nagyszüleink készítették: málnaszörp és málnahab
Ezekkel a receptekkel szép és ízes lesz a nyár.

Bár csak nemrég kezdődött, hazánkban máris a vége felé közeledik az idei málnaszezon: minden idényben kevesebben fognak bele a termesztésbe, amit idén a tavaszi fagykárok és a különösen meleg nyár is megnehezített. A válságot fokozza, hogy itthon drágult a munkaerő, a kézi szedés viszont elengedhetetlen a jó minőségű terméshez, így az átvételi ár tartósan magasan maradt.

A korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek az ültetvénytelepítési pályázatok, így viszont egyre kevésbé éri meg belevágni a termesztésbe. Amíg 20 évvel ezelőtt még egész falvak termesztettek málnát, ma már alig 300-400 hektáron foglalkoznak vele országos szinten. Hiába jó minőségűek a magyar málnafajták – élükön a Fertődi zamatossal -, a vállalkozó kedv és a támogatás hiányzik a termesztéshez – mondta el Kleizer Pál, az MKSZN fertődi telephelyének vezetője.

Az MKSZN kutatói szerint viszont van kiút a hazai málnaválságból, az általuk szaporított Fertődi zamatos fajta rendkívül jól teljesít azokban a külföldi országokban, ahol olcsóbb a munkaerő.

Oroszországban, Kínában és Szerbiában sorra cserélik le a gazdák a málnájukat a gurulós magyar fajtára. Ez egy ellenálló, ízletes, jó termőképességű málna, ami a külföldi fajtáknál jobban teljesít. Szerbiában ráadásul van munkaerő, így a magyar fajtákat ők eredményesen tudják termelni. A Fertődi zamatos itthon ugyanúgy elérhető, de nyereséges termesztéshez a gazdáknak a most jellemző problémákat meg kell oldaniuk – magyarázta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

Az MKSZN által szaporított és forgalmazott magyar fajták jellemzően jól teljesítenek külföldön: míg a különösen magas beltartalmú magyar meggyfajták sikeresek mind az élelmiszeriparban, mind a friss piacon, addig az általuk forgalmazott magyar burgonya Tatárföldön lett igazán népszerű.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.