Kertünk-Portánk

Hívogat a kert, februárban sokasodnak a tennivalók

Kezdődhet a metszés, a tisztogatás és a dugványozás is.
Korábban a témában:

Miközben még mindig támad a tél, februárban már elkezdhetjük a munkálatokat a kiskertben, melyekből egyre több tennivaló akad.

Az első munkák között mielőbb és feltétlenül csípjük vissza a málna termővesszőinek végeit, mert a későbbi metszéshez képest legalább 20 %-al több termésre számíthatunk.

Fotó: Pixabay

Fák tisztítása, kártevők eltávolítása

Február 10-e után a gyümölcsösben folytassuk a fatisztogatási munkákat a kártevők és kórokozók jól látható, áttelelő alakjainak megsemmisítésével.. Vágjuk le a galagonya pille kis hernyóit tartalmazó 2-3 összeszáradt levélből álló kis fészkeket, és az aranyfarú pille telelő hernyói által készített nagy fészkeket. Távolítsuk el azokat a vesszőket is, amelyeken a gyűrűspille gyűrű alakban elhelyezett tojáscsomóit találjuk.  Keressük meg a fák törzsén és vastagabb ágain a gyapjaspille taplóra emlékeztető tojáscsomóit. Éles késsel szedjük le, vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, hogy a tojásban lévő lárvák elpusztuljanak.

Fontos a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsök, gyümölcsmúmiák leszedése.  A meggy és kajszifák kezelésekor a fán maradt száraz virágokat is szedjük le, mert ezek is a monília kórokozójának áttelelési helyei. A leszedett, levágott fertőzött részeket égessük el.

Fotó: Pixabay

Sövények, bokrok metszése

Fagymentes időben elkezdhetjük a lombhullatós sövények metszését is. Ha hidegben metszünk, vigyázzunk, mert az ágak ilyenkor még fagyosak, törékenyek. Néhány díszcserjét – a fagyalt, a gyertyánt, vagyis a sövénynek ültetett cserjéket – alakítsuk, idomítsuk. Ha alulról felritkultak, erősebb visszavágással ifjítsunk. Általában a növény felső kétharmadát el kell távolítani. A kora tavasszal, vesszőkön virágzó díszcserjéket ilyenkor ne háborgassuk.

A hónap második felében – ha feltöltjük a birs és mogyoróbokrok tövét 50 cm vastagon porhanyós földdel – a bokrok új hajtásokat fejlesztenek, amelyeket aztán ősszel le tudunk választani az anyatőről.

A gyümölcstermő bokrok tél végi ápolásakor ne hanyagoljuk el a növényvédelmi teendőket. A málnabokrokról okvetlenül vágjuk ki a vesszőfoltossággal fertőzött vesszőket, valamint a málna-gubacsszúnyog és a málna-karcsúdíszbogár  által károsított, megvastagodott, gubacsos részeket. A ribiszke- és köszmétebokrokról a kaliforniai pajzstetű lárváival rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött vesszőrészeket kell kivágni, és minél előbb elégetni.

Fotó: Pixabay

Kezdődhet a magvetés

A hónap közepén mindenképpen vessük el a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot palántanevelő ládákba. Kezdhetjük a nyári fogyasztásra szánt zeller vetését is. Szintén elvethetjük az első adag spenótunkat 20-23 cm sortávra. Ha még nem tettük, vessük a petrezselymet, korai termesztésre a korai cukor, téli tárolásra a hosszú és félhosszú fajtákat 25 cm-es sortávolságra és nedves talajon 1-2 cm mélyre.Ne feledkezzünk el a sorjelző növényekről sem.

Jó, ha tudjuk: a petrezselyem nagyon nehezen csirázik, ezért tanácsolják, hogy mielőtt elvetnénk, öntsünk forró vizet a magokra. Ezzel meggyorsíthatjuk a kelését.

Földbe kerülhetnek a korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is vethető.

Még egy ősi praktika a káposztafélék ellenállóképességének fokozására: a magokat ne vessük tápanyagdús talajba, sőt ellenkezőleg, legyen a talaj sovány, a hely szélnek kitett, napos. Így erős, zömök palántákat kapunk. Kiültetéskor már a nekik megfelelő talajba és körülmények közé kerüljenek.

Bab, borsó, fokhagyma

Lóbabunkat gyakran ellepi a fekete tetű. Megelőzhetjük, ha kicselezzük őket. Február közepétől  cserépbe vetjük és szobában, melegágyban, üvegházban előneveljük, majd márciusban kiültetjük. Így mire a tetűinvázió kezdetét veszi, addigra a lóbabunk leterem.

Fotó: Pixabay

A hónap utolsó hetében megkezdhetjük a borsó vetését is 40 cm sortávra 8-10 cm mélyre. A középkorai termesztésre most vessük a karfiolt – a rövid tenyészidejű és középérésű fajtákat.

Ha ősszel nem duggattunk, most feltétlenül kerüljön a földbe a fokhagyma 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elduggatott fokhagymagerezdek egyszer csak a felszínen kötnek ki. Mindezt a giliszták aktív munkájának köszönhetjük. Ez ellen is tudtak eleink praktikát. Duggatás előtt hagymahéjat sekélyen gereblyézzünk a talajba. Így a giliszták a hagymahéjjal lesznek elfoglalva.  Azt is mondták, hogy a dughagymát duggatás előtt alaposan áztassunk be esővízbe. Így gyorsabb lesz a gyökérképződése a megduzzadt hagymának.

Ha az időjárás kedvező, vethetjük a sárgarépát és a paszternákot is. Szaporítóedényekbe kerülhetnek a paradicsom és paprika magjai is.

Gyümölcsfák metszése

Február utolsó napján megkezdhetjük a metszést a gyümölcsösben. A befelé törő, a túl sűrűn párosan álló vesszőket, gallyakat, és kisebb ágakat metszőollóval, a nagyobbakat fűrésszel vágjuk le. A sebfelületek kezeléséről ne feledkezzünk meg.

A csonthéjas gyümölcsfákon gyakori a mézgafolyás. A gyantaszerű mézgát szedjük le, az alatta lévő szöveteket éles késsel tisztítsuk meg, majd kezeljük le a sebeket sebkezelő készítménnyel, illetve fémmentes olajfestékkel. A sűrű ribiszke-és köszmétebokrokat is ritkítsuk ki.

A ribiszkét és köszmétét tőosztással most szaporíthatjuk is. Ássuk ki a bokrokat és éles baltával 3-4 részre vágjuk fel a tövet úgy, hogy mindegyik növényen legalább 2 fiatal , egészséges vessző maradjon. Ezeket állandó helyükre ültessük a megszokott módon.

A lemetszett, egészséges gallyakat ne dobjuk el

Használjuk természetes védőernyőnek a friss vetések takarására. Később, ha a védendő növénykéink megerősödtek, akkor eltávolítjuk a gallyakat, de épp itt az ideje, hogy a borsó mellé felhasználjuk támasztéknak. A madarak az elvetett borsósorokban nagy károkat tudnak okozni. Elein úgy tartják, hogy keverjünk a magok közé fehérürömport és a sorok tetejére is szórjunk belőle. Riasztja a madarakat, de az egerek, pockok sem szeretik. A port mi is elkészíthetjük.

Nagyapáink azt tartották, hogy a vetőmagokat vetés előtt fürdetni kell. Tudvalevő, hogy a kamillának fertőtlenítő hatása van. Kihűlt kamilla teába 20 percre áztassuk be a vetni kívánt magokat. A fürdő után azonnal vetni kell.

Régi trükkel javíthatjuk vetőmagvaink csírázóképességét. A nem megfelelően tárolt magok, így a melegen tartottak, amelyek ráadásul még öregek is, egy vékony olajréteget izzadnak ki magukból, ami gátolja a csírázást. Ezért áztatás előtt homokkal vagy földdel alaposan dörzsöljük át, így eltávolítjuk a vékony olajfilmet, és a magok fel tudják venni a szükséges nedvességet. Túl öreg maggal ne kísérletezzünk.

Fotó: Pixabay

Így ehetünk májusban saját termesztésű újkrumplit

A már karácsonykor csirázásnak indult korai burgonyagumókat ültessük el 20-25 cm-es cserépbe, tápdús talajba. A cserepeket tegyük védett, fagymentes helyre, ahol a növények lassan fejlődni kezdenek. Amikor elkészül a melegágyunk, oda helyezzük a cserepeket. A burgonyáink ekkor rohamos fejlődésnek indulnak. Cserepenként csak egy szálat hagyjunk meg, és gyakran szellőztessünk a melegágyban. Így májusra petrezselymes újkrumplival lephetjük meg családunkat.

Virágné Fejes Éva írása – Forrás: Minden napra egy tanács kertbarátoknak, Inter M.D. – Pamela Donald: 501 kerti tipp, Tevan Kiadó, 1996. – Susanne Bruns: Amit nagyapáink még tudtak, 1-2-3, Falukönyv-Cicero Kiadó

Kiemelt kép: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.