Ki ne szeretne csodálatos színekben virágzó kertet, ahol megpihenhet egy nehéz nap végén? A fák, a bokrok és a virágok illatai, színei, érzékszerveink mellett lelkünket is elvarázsolják.
A kertészkedés, mint rendszeres elfoglaltság, nagyszerű szabadidős tevékenységgé válhat kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Abban az esetben, ha az udvarunk méretei nem engedik meg virágoskert kialakítását, megfontolandó egy igazán környezetbarát megoldás, a házunkon “lélegző” zöldtető kialakítása.
A zöldtetők építésének szerte a világon évezredes hagyományai vannak. Szemiramisz függőkertjeit az asszír uralkodó, Nabukodonozor parancsára több mint 2500 évvel ezelőtt emelték.
A világ hét csodája között számon tartott teraszos kertek alapját kőből építették, majd nádszövetet fektettek rá, és a vízszigetelés céljából kátránnyal fedték. Európa első növényzettel borított tetői Izland zord vidékéről terjedtek át a Skandináv-félsziget hasonlóan mostoha éghajlatú országaira. Távolabb tekintve trópusi Afrika bennszülött törzseinek építményein régóta bevált gyakorlat a növényekkel borított háztető.
Északon a fűtésben, a trópusokon pedig a ház hűtésében segít a zöld tető
A huszadik század derekán egy svájci származású francia építész hatására jelent meg a modern építészetben ez a célszerű és környezetbarát megoldás. A modern betonépítészet megteremtője, Le Corbusier alkalmazta a gyakorlatban a zöldtetőt nagy lakóegységeinek tetején. Ezek a lapostetős közösségi kertek a társas házak lakóinak pihenésére, regenerálódására szolgáltak.
Földünk népességének a nyolcvan százaléka 2050-re várhatóan a városokban fog élni. Európa lakosságának majd háromnegyede napjainkban is ilyen településeken él, így nem mellékes szempont, milyenné szeretnénk formálni nagyvárosainkat a közeljövőben.
A több milliós világvárosok zsúfoltságát és levegőtlenségét újfajta közösségi terekkel igyekeznek élhetőbbé tenni. Ennek egyik kézenfekvő, praktikus és esztétikus eszköze a zöldtetők és a zöldfalak kialakítása.
A modern kor építőanyagai, mint a vasbeton és a széles fesztávolságú szerkezeti tartóelemek elterjedése szélesebb körben is elérhetővé tette a “lélegző tetők” alkalmazását. A nyolcvanas évektől azután világszerte kedvelt építészeti trenddé vált ez az igazán öko-jellegű építési mód.
Európa számos, nyitottabb szemléletű országában, Franciaországban, Belgiumban vagy Hollandiában különféle kedvezményeket kapnak az államtól azok, akik zöldtetőt építenek új házukra.
– tájékoztatta a Sokszínű Vidéket Csige Anna, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége titkára.
Magyarországon saját tulajdonban lévő ingatlanon a megfelelő építési engedélyek beszerzése után bárki építhet zöld tetőt
Családi házak esetében jellemzően inkább a melléképületekre, például a garázs fölé építik az alacsonyabb költségek miatt. Hazánkban az intenzív zöld tetők a gyakoribbak, ezek a minimum 30 cm földréteggel megépített tetőkerteket jelentik. Valójában a kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, hiszen előfordul, hogy kisebb fákat is telepítenek 1-1,5 m mély talajrétegbe.
Mire figyeljünk a zöldtető tervezésekor?
- Ne spóroljuk le a speciális ültetőközeget, mert rövid távon is elindul a tető gyors elgyomosodása, a fel nem szívódó vizek miatt a növények kipusztulnak, a lefolyók eltömődhetnek.
- A lefolyók karbantartását és könnyű tisztíthatóságát mindig tartsuk szem előtt.
- A legideálisabb felületek a lapostetők, maximum néhány fokban lejtős felületet jelöljünk ki zöldtetőnek.
- A födém teherbírására már a családi ház tervezése során figyeljünk!
A háztetők növényeinek kiválasztásakor fontos a hely éghajlati adottságainak alapos ismerete
- Az extenzív zöld tetők betelepítésére leggyakrabban a varjúháj (Sedum sp.) fajokat alkalmazzák, ezek a növények kitűnően alkalmazkodtak a szárazabb viszonyokhoz. Vastag, pozsgás leveleiket viaszréteg borítja, megakadályozva a gyorsabb párolgást. Elsősorban leveleik változatos színével díszítenek.
- Kiváló szárazságtűrők a kövirózsák (Sempervivum sp.) is, ezek terjedési üteme és színgazdagsága azonban elmarad a varjúhájétól.
- Gyakran telepítenek még kakukkfű fajokat (Thymus sp.) és a talajtakaró növények közül a molyhos madárhúrt (Cerastium tomentosum).
- Egyes hidegtűrő kaktuszfajok (Opuntia sp.) is kedvelt növényei a tetőkerteknek, melyek nyár eleji virágzása a zöld tető esztétikai értékét tovább növeli.
Magyarországon a kétezres évek elejétől terjedtek el szélesebb körben az intenzív zöld tetős megoldások. Többségük nagy épületkomplexumok, irodaházak és bevásárlóközpontok tetején zöldell. A 12. kerületi önkormányzat jó példával járt elöl: előírta a közintézményeknek, hogy az új építésű, lapos tetős ingatlanokat növényekkel kell beültetni. Másik követendő példa lehetne a nagytarcsai benzinkút tetején kialakított rámpás zöld tető, melyen szárazságtűrő növények élnek.
Egyre gyakrabban találkozhatunk zöldfalakkal, amik Budapest üzleti negyedében a nagyobb cégek belső, impozáns fogadótereit varázsolják még zöldebbé, kellemesebbé.
-teszi teljesebbé a képet Csige Anna.
Igaz, hogy a zöldtetők növényei szélsőségesebb időjárási viszonyokat is elviselnek, mégis, más kertekhez hasonlóan gazdájuk részéről odafigyelést és gondozást igényelnek. Örvendetes, hogy Magyarországon az utóbbi években épült középületeink mellett egyre jobban szaporodnak a családi házak zöldtetős beruházásai.
Kiemelt kép: Csige Anna
