Emlékszem még, mikor gyerekkoromban, életemben először megláttam a hatalmas, fehér kutyát, amelyik egy magas fakerítés mögül ugatott ki az udvarba tévedőre. A nagybátyámék kuvasza volt, aki félelmet keltő külseje ellenére is szelíd és barátságos volt a gyerekekkel, de a tanyán akár utolsó vérig védte a birtokot és a falkájához tartozó embereket: a családot.
A kuvasz a magyar kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző, ősibb, mint a komondor.
A feltevést az 1978-as ásatás is alátámasztotta, mely során a Keszthely melletti Fenékpusztán honfoglalás kori leleteket, és egy kutya koponyáját és csontjait is megtalálták. Ezekről kiderült, a mai kuvasz ősétől származnak.
Később az Árpád-házi királyoknak külön bölényvadász mesterei voltak, akik a kuvaszt tartották a legalkalmasabbnak a bölények felhajtására és vadászatára.
Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürke szarvasmarha-gulyákat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, Nürnbergtől Milánóig, de Morvaországba is eljutottak.
Így nagy a valószínűsége annak, hogy ezek az eladott példányok voltak az ősei a többi európai pásztorkutyafélének.
A kuvaszoknak nagy keletjük volt, hiszen ilyen kemény, kérlelhetetlen őrzőkutyákat akkor még nem ismertek Magyarországtól nyugatra.
Így tehát a szürkemarha kereskedelmével hozható összefüggésbe a feltételezés, amely szerint az abruzzói, a pireneusi hegyikutya, valamint a csuvacs és a Tátrai juhászkutya fajták a hajdúk által eladott kuvaszok leszármazottai. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben megemlíti a kuvaszt mint kutyafajtát.
A Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület (MKFE) elnökhelyettese, Pischoff Ferencné szívesen mesél erről a kivételes képességű kutyafajtáról, amely a külföldi kutyafajták egyre jobb marketingje, és az ebből eredő, növekvő népszerűsége miatt nemcsak háttérbe szorult az egyes kutyatartók körében, de magyarországi egyedszáma is alaposan megcsappant, pedig
az összes európai fehér kutyafajta ereiben a magyar kuvasz vére csörgedezik
– hangsúlyozza ki Pischoff Ferencné.
A második világháború a kihalás szélére sodorta a katonák által fenyegetett portákon őrző-védő feladatot ellátó kutyafajtát, hisz a betolakodókra támadó kutyákat lőtték le először a fosztogatók.
Ezért is kellett az 50-es években szinte a nulláról kezdeni, és komoly szakmai alapokra helyezni a kuvaszok tenyésztését.
Ugyanakkor a kuvasztenyésztés ismét fokozottan előtérbe került most, hogy egyre több helyen jeleztek a Bükki Nemzeti Park területén és Aggtelek környékén medvéket, farkasokat. Már hat betanított kuvaszt adtak ki gazdáknak a helyszínre, hisz ezek a kutyák pontosan ebben a legjobbak, a nyájat, a birtokot veszélyeztető vadak elijesztésére, a porta megvédésére tenyésztették ki őket.
Figyelembe kell venni ilyenkor a vadvédelmet is, tehát az elsődleges cél az elijesztés, a vadak kilövése nélkül hivatottak a felelősek megoldani a kialakuló helyzetet. A kuvaszt ismerők azt is tudják, hogy ez a kutyafajta nem szeret unatkozni, nem bírja a tétlenséget, így a kutyának is megfelelő feladatot adnak, ráadásul így a biztonságos állattartást is biztosítani tudják az indokolt bejelentést tevő gazdák részére
– osztja meg velünk Pischoff Ferencné.
Ezekben az esetekben a tenyészet ingyen adja a betanított, fajtatiszta kutyákat, a Kuvaszőr Vadvédelmi Program keretében, amelyek ára százezer forint körül mozog egyedenként.
Polgárőrök mellé is képeznek ki kuvaszokat a tenyésztők a Kuvasz a Polgárőrségben program keretében, mely kezdeményezést az Agrárminisztérium is támogatja, jelenleg öt kuvasz áll betanítás alatt, egyet pedig már hivatalosan le is vizsgáztattak.
A kiskutyák szőrös, göndör báránykákra emlékeztetnek, jólesik meggyomrozni őket, de határozott nevelést igényelnek, a túl megengedő, határozatlan, nem domináns gazda mellett nem válhat belőlük a fajtájukat jellemző, okos és megbízható pásztorkutya, a fajtajegyeket nem domboríthatják ki.
Sokan a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív kutyának tartják, de mindez nem több puszta előítéletnél, ahogy az is, hogy ideggyengék lennének. Mindez azzal a tulajdonságukkal függ össze, hogy az idegent, a betolakodót bármi áron távol tartsák a rájuk bízott területtől, és megóvják az embereket, állatokat is.
Csakis a rossz, kegyetlen tartásmód rontja el az amúgy kezelhető, gyerekszerető fajtát. A fotón a tenyésztők jövőbeni reménysége, Keve látható, Vajó Zoltán, A Mi és a Kuvasz Alapítvány elnökének a kutyusa. Az Echo tv készítette stúdiófelvétel az alapítvány facebook oldalán is megtalálható.
Mint minden fajtának, a kuvasznak is szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége. A láncra kötést, tartósan szűk kennelben tartást nem tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli.
Mivel önálló, határozott jellemű kutya, csak erős, határozott gazdáknak való, akik ki tudják elégíteni munka- és térigényét. Kis területű portákra, lakásokba nem való. Ugyanakkor rendkívül családbarát, a kisgyerekek kiváló játszópajtásra találhatnak benne.
Tartottam kuvaszt többször is, és elmondhatom, hogy nem boldogul vele akárki, csökönyös tud lenni időnként. De mindez csak növeli az értékét a szememben, hisz ez is azt bizonyítja, hogy megvan a magához való esze, és nem viseli el, ha igazságtalanul bánnak vele. Öreg korára morózussá válhat az idegenekkel szemben, ugyanakkor él-hal a családért. A feladatát szívósan, kitartóan látja el az utolsó pillanatokig. De az élelméhez senki nem nyúlhat rajta kívül
– osztotta meg velünk tapasztalatait Porkoláb Antal kutyatenyésztő.
A kuvasztenyésztők és az őket összefogó MKFE küldetésének érzi, hogy megőrizze a magyarságnak ezt az ősi, kiváló tulajdonságokkal bíró, hungarikumnak nyilvánított kutyafajtát.
Kiemelt kép: Pentelei Molnár Kennel kutyái/Molnár István
