A kertek április végére üde zölden pompáznak. Előbújtak a magról vetett termények, kikerültek a palánták.
A vetetteken túl azonban más növényekkel is találkozhat a gazda. Egyik ilyen ,,betolakodó” a kínai alkörmös. A karmazsinbogyó néven is ismert Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növényt Magyarországon inváziós fajként tartják számon.
A tövénél fásodó évelő növény kifejezetten magasra is meg tud nőni. Dús, buja növekedésű, levelei szélesek, tojásdadok, tapintásra vastagok, bőrneműek.
Főgyökere erősen meg tud vastagodni, szívósan kapaszkodik a talajba, ezért sokan kiirthatatlannak mondják.
Június-júliusban virágzik. Virágzata 5–25 cm hosszú, apró, fehér virágokból álló, felálló, tömött fürt.
Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű.
A kínai alkörmösön kívül találkozhatunk a kertekben amerikai alkörmössel is. A két növény közti különbség az, hogy az amerikai változatnak a szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata lazább, a termés lelógó, bogyója tízmagvú.
Az alkörmös erősen mérgező, hashajtó és hánytató hatású, fitolakka-toxint, szaponin-glikozidot és fitolakkasavat tartalmaz. A régi időkben a bogyók magas betocián festékanyagtartalma miatt ugyan borok színezésére használták, mára már betiltották élelmiszeripari használatát. Mivel a növény minden része mérgező, így érdemes minden olyan helyről kiirtani, ahol kisgyermekek és háziállatok megehetik. Egyeseknél bőrirritációt is okozhat, érintésre egyeseknél allergén lehet, így mindenképp kesztyűre van szükség a kigyomlálásakor
– mondta el Vargáné Topor Erika kertészmérnök.
Bár a növény mérgező, vidéki kertekben dísznövényként, egyes helyeken élő kerítésként is tartják a fénykedvelő, de félárnyékban is kiválóan elélő alkörmöst. Erősen festőlevű bogyói alkalmassá teszik textilek festésére, amely jelenleg még engedélyezett hazánkban is.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
