Az ország szinte minden szegletében egyre többen panaszkodnak arra, hogy kezd elviselhetetlenné válni a szúnyoghelyzet. A csapadékos május ugyanis rendkívüli módon kedvezett a vérszívók szaporodásának, ezért is van egyre több térségben szükség a mesterséges beavatkozásra.
Jelenleg valóban szúnyoginvázióról beszélhetünk, hiszen sokkal több a csípőszúnyog, mint az előző évek hasonló időszakában volt
A Duna mentén levonuló, évszázados rekordokat megdöntő árvíz és a nyárias meleg egy igen kellemetlen, életminőséget rontó következménye ez a mostani invázió, olvashatjuk a Katasztrófavédelem közleményében. Ahogy írják:
A csípőszúnyoglárvák elsősorban a sekély, növényzettel borított állóvizeket kedvelik, amelyek gyakran ideiglenes tenyészőhelyek, út menti vízmegállások, de ideális élőhelyet jelentenek számukra az árterületek is. Állandó vizekben a lárvák szaporodását szabályozzák természetes ellenségeik (halak, más ízeltlábúak), azonban a zöldárral érintett ideiglenes vízmegállásokban e környezeti szabályozókkal nem számolhatunk.
Tekintettel arra, hogy az áradással érintett települések önkormányzatainak nagy megterhelést jelentett az árvízi védekezés, a szúnyogirtás feladatát a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság magára vállalta. A hétvégén meg is kezdték az irtást.
Az előírások szerint a szúnyoggyérítést három technológiával végzik, a szakértők területi kijelölései alapján:
- Biológiai lárvagyérítés, légi és földi, esetenként vízi járművekről.
- Földi kémiai védekezés, melegködképzéses vagy ULV (nagyon kicsi 30-60 mikrométer átmérőjű permetcseppek) eljárással. E módszer a már kifejlett csípőszúnyogok ellen használható, azonnal csökkentve a szúnyogártalmat.
- Légi kémia szúnyoggyérítést a földivel azonos irtószerrel, de kizárólag ULV technológiával lehet alkalmazni. Ezzel a módszerrel a belterületi kezeléseken túl a földről nehezen megközelíthető területeket is el lehet érni, így a Duna partszakaszain, a településeken kívül eső, de ahhoz közeli részein is alkalmazzák, megakadályozva, hogy a környékről a szúnyogok rövid idő alatt újra ellepjék a lakott zónákat. Az eljárást 50 ezer hektáron, szintén két alkalommal hajtják végre.
A Katasztrófavédelem közleménye szerint az alkalmazott irtószerek az emberre nem veszélyesek, de más rovarokra hatnak, ezért arra is figyelmeztetnek, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a területen előforduló méhek védelmére.
Keddtől a Balatonon is gyérítenek
Keddtől újabb kémiai szúnyogirtást rendelt el a Balatonnál az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség. Június 18-ától 6400 hektáron végzik el, kedvezőtlen időjárás esetén pár napot csúszhatnak.
A következő napokban hét budapesti kerületben, a Duna-menti településeken, Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében permetezik a vérszívókat. Folytatódik a munka a Szigetközben, Baja és Mohács térségében, valamint a Tisza-tónál is. Kiterjedt védekezés lesz a héten Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében, valamint a Dráva mentén. Az előző héten elmaradt légi kezelések pótlásáról a hét eleji rovarszakértői felmérések alapján döntenek a szakemberek, vagyis a tervezett program bővülhet. Az érintett önkormányzatok minden esetben egyedi értesítést kapnak a szúnyoggyérítés idejéről. A katasztrófavédelem által végzett szúnyoggyérítést az önkormányzatok kiegészíthetik, saját költségük terhére a települések is végeztethetnek szúnyoggyérítést.
Az elmúlt héten több száz, szúnyoggyérítésre vonatkozó kérelem érkezett a katasztrófavédelemhez
Ezek elbírálása folyamatos. Az, hogy melyik településen mikor permeteznek, ami a katasztrófavédelem weboldalán érhető el.
Az elmúlt években a szakemberek azt tapasztalják, hogy az irtási módszerek egyre hatástalanabbak
Jelenleg ártéri és oldalfoltos szúnyogok okozzák a legnagyobb problémát.
Ennek a két fajnak a szúnyogtojásai akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak, az elmúlt évek aszályos, száraz időszakaiban pedig nagyon sok pete halmozódott fel az ország minden pontján a potenciális szúnyogbölcsőkben.
– nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa a 24.hu-nak.
A rendkívül csapadékos május, a Dunán levonuló ritka, kétcsúcsú árhullám most mindent elöntött, évek óta halmozódó tojások milliói és milliói indultak fejlődésnek, folyamatosan ontják a vérszívókat, ezért is problémás idén a gyérítésük.
Címlapkép: Pixabay
