Virágzó vidékünk

Így menthetjük meg a méheket

Európában mintegy kétezer beporzórovar-faj él, többségükben méhek.
Korábban a témában:

Tavasszal újra aktuálissá válik a méhek és a beporzó rovarok megmentése. A modern kori szúnyogirtás és egyéb tényezők a hasznos rovarok számát mintegy a harmadukra csökkentették le, ami hosszú távon nemcsak gazdasági hátrányokkal jár, de a Föld ökológiai egyensúlyát is súlyosan veszélyezteti.

A méhek kedves kis rovarok, és egyáltalán nem támadékonyak. Bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fákba mélyítik. Ténykedésük nélkülözhetetlen a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotelt, más néven darázsgarázst, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.

A magányosan élő méhek, és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői köztünk élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken, még akár a sokadik emelet magasában is. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A mindennapokban azért nem figyelünk fel rájuk, mert feltűnés nélkül, egyedül röpködnek, és teljesen ártalmatlanok.

Fotó: pixabay.com

Beporzó rovar-krízis

A vadon élő méhek állománya drasztikusan csökken világszerte, és már drámai módon a házi méheket is elérte az ezredfordulót követő években. A kaptárelhagyás jelensége napjainkra világméretűvé vált, fenyegetve nemcsak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét is.  Úgy tűnik, hogy a szindróma hátterében nem egyetlen ok, hanem a negatív környezeti hatások összessége, mindenekelőtt azonban a nagyüzemi mezőgazdálkodás áll.

A különböző növényvédő szerek, különösen a neonikotinoidok, a változatos virágos növényekből álló méhlegelők helyét felváltó monokultúrák, az egyoldalú táplálkozás, a méhlegelőről-méhlegelőre utaztatás stressze és a túlhajszoltság következtében a méhek immunrendszere legyengül.

Ennek egyik következményeként az állatok egyre kevésbé ellenállóak a globális méh-kereskedelem által a világ minden tájára villámgyorsan eljuttatott élősködőkkel, és az általuk terjesztett betegségekkel szemben. Ez állhat olyan új méhbetegségek robbanásszerű és világméretű terjedése hátterében, mint amilyen a kaptárelhagyás egyik faktorának tekintett izraeli akut paralízis vírus.

Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányosméh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyogirtás is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy csak minden ezredik elpusztított rovar szúnyog.

Egy 2017-es tanulmány szerint Németország beporzó rovarainak az állománya már 75%-al csökkent.

Az MME Madárbarát programja figyelmeztet a beporzó magányos méhek védelmére is.

A méhecskehotelek, darázsgarázsok mellett annak fontosságát is hangsúlyozzuk, hogy a települési kertek, parkok gondozásakor is terjedjen el a nyírásra szánt területeken virágos gyepfolt méh- és lepkelegelők meghagyása, ami a fészket elhagyó madárfiókáknak is búvóhelyet biztosít

-hangsúlyozta Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra – még inkább az ember által biztosított kaptárakra – van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

Megoldás: méhecskehotel és darázsgarázs

Ilyen lakókamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra mi is, az egyik legelképesztőbb természetvédelmi eszközzel, az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel, másik nevén darázsgarázzsal. Ez lehet például 3–15 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli vagy különböző vastagságú nádszálak kötege. A magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az óvodában, iskolában is tanulmányozhatjuk őket.

Azt azonban, hogy mi történik a lezárt lárvabölcsőkben, mindeddig nem láthattuk. Az MME által kidolgozott látvány-darázsgarázsokkal ez a helyzet alapvetően változott meg, mert mostantól bárki amatőr rovarkutatóvá válhat, és nyomon követheti a lárvakamrák rejtett életét.

Méhecskehotel – Fotó: MME

Az MME megoldási javaslatai közül kettő be is került az EU támogatású agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben (AKG) résztvevő gazdák által végrehajtandó természetkímélő tevékenységek közé.

Kiemelt kép: pixabay.com

Méhek helyett emberek porozzák be a gyümölcsfákat Kínában! Így látta a magyar fotós
Nem szereti, ha az emberek szenvednek. Indíttatása arra készteti, hogy tegyen értük valamit. Akármit. A pillanatok ugyanis mindenről árulkodnak.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.