Hatalmas pusztítást végzett a Dunántúlon a dióburok-fúrólégy

Az Amerikából behurcolt kártevő, a nyugati dióburok-fúrólégy a legtöbb európai országban már elterjedt, hazánkban viszont csak 2011-ben jelent meg először. Mára a hazai ültetvények legrettegettebb kártevőjévé vált, holott ez idáig a diót az egyik legkönnyebben termeszthető gyümölcsök között tartották számon.

A fertőzés azóta megállíthatatlanul terjed nyugatról kelet felé, már a Duna-Tisza közén is fogtak a csapdák ilyen kártevőt, a Dunántúlon viszont elérte a kritikus szintet a rovar jelenléte – írta a Magyar Nemzet.

Idén hihetetlen pusztítást végzett

A Dunántúl számos dióültetvényén szinte az egész termés tönkrement. Azokban a gazdaságokban, ahol nem védekeztek a termelők, a diótermés közel 95 százaléka hasznavehetetlen. Azt a diót ugyanis, amelynek a héjába egyszer belefúr a légy, héjas áruként már nem lehet eladni. Ha pedig a fertőzés elég korán elérte a gyümölcsöt, akkor a dióbél is értéktelenné vált.

Bár a kemény héjat nem tudja átrágni az élősködő, de így is hatalmas kárt tud okozni. Mindegy, hogy nagy ültetvény vagy egymagában álló fa, ha a fúrólégy egyszer megtelepszik rajta, akár a teljes termést képest tönkretenni

– mondta a lapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (­FruitVeB) alelnöke.

Bár a fertőzés ellen lehet védekezni, az komoly szaktudást, tőkét és gépi-technológiai felszereltséget igényel.

Az árutermelő ültetvényeken a diófákat eddig is évi ­10-12 alkalommal permetezték a gazdálkodók a különböző gombás és vírusos betegségek ellen, a fúrólégy ­miatt viszont négy-öt további alkalomra van szükség. Ráadásul ahhoz, hogy eredményes legyen a munka, különleges gépekre van szükség, amelyekkel a gyakran 10-15 méteres fákat is hatékonyan tudják permetezni

– nyilatkozta a szakember. Ahol viszont nem tudják megoldani a hatékony szerkijuttatást, ott esélytelen a dióburok-fúrólégy elleni fellépés.

Néhány éven belül a dunántúlihoz hasonló helyzetre lehet számítani az egész országban

Egyedül abban bízhatunk, hogyha kemény lesz a tél, akkor kevésbé szaporodnak a duóburok-fúrólegyek.

A többi kártevő rovarhoz hason­lóan a dióburok-fúrólégy is gondoskodik az áttelelésről. Ha huzamosabb ­ideig, de legalább egy hétig mínusz 15 fokig csökken a hőmérséklet, bízhatunk abban, hogy jövőre kisebb lesz a fertőzés. Ellenkező esetben a probléma tovább fokozódhat

– jelezte a Fruit­VeB alelnöke.

Az már most is biztos, hogyha a betegség terjedését nem lehet megállítani, néhány éven belül a dunántúlihoz hasonló helyzetre kell számítani az egész országban.

Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Pixabay