Kertünk-Portánk

Beköltözött a japán kertművészet Szombathelyre

A Magyar-Japán Baráti Kör kertésze neveli a csodaszép miniatűröket.
Korábban a témában:

A szombathelyi Magyar-Japáni Baráti Kör egyesülete 2009-ben alakult: a társaság célja, hogy bemutassák és népszerűsítsék Vas megyében a japán kultúra szépségeit, és egy szombathelyi székhelyű, japán kulturális központ létrehozását célozták meg, írja az ugytudjuk.hu.

Idén hozzá is fogtak a terv megvalósításához, így a központ létrejöttével Szombathelyen lesz Magyarország első, mindenki számára nyitott japán centruma.

Fotó: ugytudjuk.hu/Vágvölgyi Bálint

Napfényes, japán stílusú, szabályosan rendezett térben pompáznak Ekk István, a Magyar-Japán Baráti Kör bonszai-kertészének birodalmában a fák: 2015 óta élnek itt a mini csodák. István több mint 30 éve foglalkozik bonszaiokkal, a hetvenes években kezdődött a “bevándorlásuk” hazánkba, azóta pedig igen népszerűek lettek az egzotikus kinézetű fácskák nálunk is.

Fotó: Facebook/Ekk István[/caption]

A bonszai edényben nevelt, művészien kialakított, metszett fa. Az edény kis mérete az oka annak, hogy lelassul a fa növekedése. Folyamatosan gondozni kell, esztétikai drótokkal irányítani 6-8 hónapig, merre nőjenek, csavarodjanak az ágak.

A drót nem szorítja el az ágakat, inkább olyan, mintha gipszben lenne a fa. A fák törzsét időnként megöregítik mesterségesen, ettől méltóságteljesebbnek tűnik. Konzerválják a törzset, az ágakat, sőt olyan is van, mikor teljesen elkorhadt fából élő növényt varázsolnak úgy, hogy keresztezik egy másik élő hajtással

– magyarázza István.

Kis hálós birodalmába is bepillantást engedett a kertész, ahol tavasszal több száz bonszai is van, de ilyenkor is gyönyörű látvány fogad. A háló azért fontos, hogy védelmet nyújtson a jégeső és a rigók ellen, mivel a madarak előszeretettel túrják fel a földjüket, csipegetik le a hajtásokat. Ráadásul nyáron az erős napfénytől is óv valamennyire a háló.

Fotó: ugytudjuk.hu/Vágvölgyi Bálint

Tévhitek a bonszairól

Elterjedt tévhit, hogy a bonszai egy növényfaj, pedig bármilyen fás szárú, kétszikű növényből lehet bonszait nevelni, figyelembe véve bizonyos korlátozó tényezőket is. A másik tévhit, hogy a bonszai szobanövény. Ez csak a trópusi-szubtrópusi fajokból kialakított fácskákra igaz, és rájuk is csak azért, mert egyedül zárt térben biztosíthatjuk a számukra a saját természetes élőhelyükön megszokott klimatikus viszonyokat.

A kertben álló csodaszép, aprócska gránátalmafa csöpp gyümölcsein megcsillan a napfény, az almák pedig még akkor is ott lógnak majd a fán, mikor a levelei rég lehullottak.

Fotó: ugytudjuk.hu/Vágvölgyi Bálint[/caption]

Ha valaki bonszait szeretne venni, semmiképp ne szupermarketekből szerezze be azt, mert ezeket ezrével termesztik üvegházakban. Nincs tápanyag a földjükben, és nagy valószínűséggel elpusztulnak két héten belül, hiába locsoljuk őket.  Nagyon fontos, hogy termelőktől szerezzük be a fákat, akik hasznos tanácsokkal is segítenek a fbonszaiok nevelésében

– hangsúlyozza a szakértő.

Kiemelt kép: ugytudjuk.hu/Vágvölgyi Bálint

Mutatós egzotikumok az őszi kert ékességei
Ezek a a gyümölcstermő növények a szó valódi értelmében színt visznek környezetünkbe.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.