Ha csak egy szobányi szabad terület van a kertben, az is sok pénzt érhet

Ha valaki szereti a savanyúságot, kiváltképp a savanyú uborkát, akkor egyre mélyebben kell a zsebébe, pénztárcájába nyúlni, ha az üzletekben szeretné megvásárolni. Amennyiben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy kevéske szabad földterület a kertünkben, akkor még nem késő uborkamagot vetni vagy palántát ültetni, nevelni. Ha uborkában gondolkodunk (lehet persze paradicsom és paprika is), akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem kevés pénzt spórolunk, ráadásul végre a saját termésünket fogyaszthatjuk.

Íme a nagyi tartósítószer nélküli, tökéletes savanyítólé receptje

Milliónyi savanyítási tippet és tartósítási technikát találunk a világhálón, a mostaniból azonban csak ez az egy van.

Kezdő kertészként is sikerülhet saját uborkát nevelni

A csemegeuborka magját május közepétől érdemes a talajba juttatni. Innentől folyamatosan vethetjük július közepéig.
A magokat vetés előtt 10-12 órára érdemes beáztatni, mert így gyorsabban csíráznak ki. Egy fészekbe három magot ültessünk, 3-5 centi mélyen. Ha minden mag kicsírázott, akkor közülük csak egyet hagyjunk meg.
Vetésnél a sorok között legalább 70-80 centiméter távolságot tartsunk. 1 méterre maximum 10-12 magot vessünk.
Az uborkának a fejlődése során, valamint a termésérés folyamán sok vízre van szüksége.
Meghálálja a talajtakarást, ugyanis a talajjal érintkező leveleken keresztül fertőz az uborka legtöbb kórokozója, ráadásként időt és energiát is spórolhatunk, hiszen mulcsolással a kapálást is mellőzhetjük. A zöldmulcs a hajnali harmatot megfogja, párát, nedvességet ad a talajfelszínnek, munkát a gyökereknek. A trágyázást pedig megoldják helyettünk a mulcsot kedvelő giliszták.
Az esetek nagy százalékában futó uborkafajtákat nevelünk, esetükben célszerű növényhálós támrendszerre futtatni a növényeket, és 50 centiméteres távolságra ültetni a palántákat. Ebben az esetben a felfelé futó növények több napfényt kapnak, és levegősebb körülmények között nőnek. Ez a módszer a függőleges kertészet jó példája, hiszen kis területen is eredményesen tudunk termeszteni.
Ha a főhajtásokat visszacsipkedjük, akkor több termésünk lesz, az oldalhajtások ugyanis nagyobb számban hoznak női virágot, de ezeket se hagyjuk nagyon elfolyni. A harmadik virág után érdemes ezt is visszacsípni. Ontani fogja a termését.
Néha lemoshatjuk bőven permetezve egynapos csalántea és csalánázalék 1:1 arányú keverékével a gombák, kártevők megelőzésére, és mehet a teába körömvirág, fokhagyma, káposztalevél vagy feketenadálytő is. Ha már permetezünk, ezzel a keverékkel bármit átpermetezhetünk, mindennek jót tesz.
Az uborkát ne ültessük fűszerpaprika, burgonya, petrezselyem, lestyán és retek mellé, ugyanakkor a borsó, bab, saláta, karalábé, zeller, hagyma jó szomszédjai lesznek. Az sem véletlen, hogy a legtöbb kertben kapor van az uborka mellett, jó társai egymásnak.
Mitől lesz keserű? Több tényező is befolyásolhatja az uborka keseredését, ilyen a szárazság, a hőmérséklet-ingadozás, vagy az erős napsütés. Azért, hogy mindezeknek elejét vegyük , figyeljünk a rendszeres öntözésre, amit ideális esetben ne hideg vízzel tegyük.
Az uborkáról azt mondják az indiaiak, hogy okosabb a lusta parasztnál, de engedelmesen szolgálja a szorgosat. Az uborka ugyanis egy bizonyos vegetációs fejlettségben meghatározott mennyiségű termést képes kinevelni. Ha nem szedjük, akkor úgy mondják, hogy “elrúgja a virágát”, mert van elég termése. Ha szedjük, akkor új virág kötődik meg, hogy pótolja, amit leszedtünk. Ne várjunk a szedésével, mert akkor magot akar termelni.