A farkas legjellemzőbb hazai előfordulási területe az Északi-középhegység, ahol kis létszámú, de egyre stabilabbnak tekinthető állománya él. Az észak-magyarországi állomány egyedei jellemzően a Kárpátokból, természetes módon érik el hazánk területét, írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
A farkasok megtelepedése egyre több gazdálkodóban kelt félelmet, főleg akkor, amikor a sajtóban rendszeresen jelennek meg a nagyvadak jelenlétéről szóló írások.
Mivel a farkasok elragadhatják az őrizetlenül hagyott haszonállatokat, ezért azok védelme érdekében az alábbi óvintézkedéseket javasolja a nemzeti park:
- a haszonállatok folyamatos felügyelete, őrzése,
- biztonságos, megfelelően zárt éjszakai szállás,
- a haszonállatok legelőterületén öt-hat soros villanypásztor (kb. 120 cm magas, min. 5–8000 V feszültség) alkalmazása,
- a nyájjal együtt mozgó nagytestű pásztorkutyák alkalmazása (például kuvasz, komondor, minimum 2-3 egyed/100 haszonállat),
- kiegészítő riasztási módszerek (pl. mozgásérzékelős riasztók, rémzsinór; kutyán szöges nyakörv) alkalmazása,
- a legelőterületen hagyott tetemek a ragadozókat a területre csábítják, ezért azokat a nyomok rögzítése után azonnal el kell távolítani a legelőről.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az állattartó gazdálkodókat szaktanácsadással, és – indokolt esetben – a védekezés hatékonyságát növelő eszközök biztosításával segítik. A nyájat, gulyát őrző pásztorkutyák beszerzésével kapcsolatban a Kuvasz-Őr Program tud közvetlen segítséget nyújtani.
A haszonállatokat érintő támadások és zsákmányolások jelentős része nem a nagyragadozókkal, hanem kóbor kutyákkal hozható összefüggésbe. Ismeretlen eredetű zsákmányolás esetén azonnal értesítse a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ügyeleti telefonszámát
– fogalmaznak a tájékoztatóban.
Kiemelt kép: Pixabay
