Két olyan meztelencsigafajt sikerült azonosítani az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat munkatársainak, amelyeknek nem volt eddig hazai észlelési adata.
Az intézmény közleménye szerint a feketefejű meztelencsiga és a malaccsiga gyorsan terjedő, inváziós fajok, amelyek máris országszerte elterjedtek.
Mint írják, míg a „házas” csigák alaposan tanulmányozott alanyai a taxonómiai és faunisztikai munkáknak, a meztelencsigák rendkívül alulkutatottak. Ennek oka főként az, hogy nehezen, sok esetben csak boncolással határozhatók meg, illetve az, hogy az alkoholos gyűjteményeket jóval nehezebb kezelni a száraz csigahéjgyűjteményeknél. Ennek eredményeként kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a magyarországi meztelencsigák elterjedéséről, azonosításuk lehetőségeiről, illetve mezőgazdasági és kertészeti kártételükről.
Ezzel a mezőgazdaságilag is fontos csoporttal foglalkoznak a kutatók akik két éve intenzíven gyűjtik a meztelencsigákat az ország minden területéről. Az adatok és a példányok gyűjtéséhez a közösségi tudomány módszereit is eredményesen alkalmazzák – elsősorban a Facebookon keresztül –, ennek segítségével két, Magyarországon eddig nem ismert meztelencsigafajt mutattak be nemrég megjelent publikációjukban. B
A feketefejű meztelencsiga kinyújtózva 4–6 cm hosszú, tejfehér testéről illetve jellegzetes, fekete nyakáról és fejéről jól felismerhető. Eredeti élőhelyét Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger partvidékének egyes területei jelentik, de újabban megjelent Svédországban, Ukrajnában, Németországban és Litvániában is.
A malaccsigán – mely nevét sajátos tömzsi, rózsaszínes testéről kapta – jellegzetes hosszanti háti taraj fut végig a pajzs hátsó részétől egészen a farok végéig. Az állat kinyújtózva elérheti a 8–10 cm-es hosszúságot is, a rózsaszín alapszínen pedig változó intenzitású, sötétebb hálózatos minta látható. A malaccsiga eredetileg balkáni elterjedésű faj, (Szerbia, Macedónia, Északkelet-Görögország, Bulgária, Dél-Románia), de időközben betelepült Ukrajnába, Észak-Amerikába és Szlovákiába is.
E fajok károkozásáról nincsenek hazai adatok. A nemzetközi irodalomban egyedül Litvániából számoltak be a feketefejű meztelencsiga kártételéről, ahol a tökfélék termésében okozott kárt.
Terjedésük módjai ugyancsak feltáratlanok, de valószínű, hogy a csekély aktív terjedési képességgel rendelkező meztelencsigák esetében nagy szerepet játszhat az emberi terjesztés. A meztelencsigák, illetve azok tojásai virágcserepekben vagy földlabdákban megbújva hosszú utazásokat is kibírnak, így a kertészeti és mezőgazdasági szállítmányozás erősödése az elmúlt évtizedekben hozzájárulhatott a kontinentális méreteket öltő szétterjedésükhöz.
Mindezek arra utalnak, hogy a hazai meztelencsiga-fauna átalakulóban van, ezért fontos lehet az idegenhonos fajok terjedésének folyamatos monitorozása
– zárták a közleményt.
Kiemelt kép: Getty Images
