Kertünk-Portánk

Boldogságra leltek a batáták között Lajosmizsén

Céljuk az, hogy saját tanyán folytathassák a vegyszermentes gazdálkodást és a feldolgozást.

Mit csinál két fiatal – egy természetvédelmi mérnök és egy tévé-rádió-újságírás szakos diplomás -, aki Budapest belvárosában nő fel? Hát vidékre költözik batátát termeszteni.

Nos, talán nem mindenki, de Julcsi és Dávid biztosan.

Dávid 2015-ben kezdett batátával foglalkozni. A testvérével, egyik unokatesójával és egy barátjukkal leköltöztek Szabadbattyánba, itt kísérleteztek először az édesburgonya termesztéssel. Onnan Lajosmizsére költöztek, egy lakókocsiba, mert ott sikerült földet bérelniük. Akkoriban már voltak, akik itthon termesztettek batátát, de rengeteg téves információt terjesztettek, hibás következtetések vontak le, hibásak voltak a megfigyeléseik, így a fiúknak a saját bőrükön kellett kitapasztalni mindent, miközben külföldi, elsősorban amerikai szakirodalomból is tájékozódtak. Én 2016-ban ismerkedtem meg Dáviddal, onnantól veszek részt a termesztésben

– mesélt a kezdetekről Julcsi.

Ültess batátát és egyél sokat belőle
Édesburgonya, ami nem krumpli. De nagyon finom.

Kezdetben nem volt egyszerű megszokni ezt az életformát, sok nehézség adódott, de mivel nagyon tetszett nekik a vidéki élet, nem adták fel.

2017-ben kezdtek bele a feldolgozásba

Úgy tapasztalták, nagy igény van a minőségi, vegyszermentes élelmiszerekre, ők pedig mindenképpen olyan terméket szerettek volna készíteni, amit különböző ételintoleranciával rendelkezők és vegánok is nyugodt szívvel fogyaszthatnak.

Én 9 éves korom óta nem eszem húst, így korán elkezdtem kísérletezni az ételekkel. Pici koromtól kezdve a nagymamám tanított főzni. Igazából természetes volt számomra, hogy a nyári szezonban elkezdtem lekvárokat, szörpöket készíteni. Egyik évben annyira sok zöldségünk termett a batátán kívül, hogy muszáj volt feldolgoznunk, nehogy kárba vesszen. Ekkor fogant meg a gondolat, hogy a batátával is meg lehetne próbálni valami hasonlót. Egy évig kísérleteztünk. Nem volt rá recept, semmi hasonlót nem találtunk az interneten. Minden zöldséget más-más hőfokon, különböző ideig kell hőkezelni ahhoz, hogy tartós maradjon. A batátára nem volt erre vonatkozó adat, így magunknak kellett kikísérletezni

– mondta el Julcsi.

Fotó: Hékás-Taanyasi finomságok

Először batátapástétomokat készítettek csak. Egy jó barátjukhoz, egy mesterséfhez jártak tanácsokért, fejlesztési javaslatokért, valamint újabb és újabb ellenőrzésre, míg a pástétom nem érte el a számukra kívánt ízt. Végül megszületett a Hékás, majd készült hozzá egy webshop is. Piacokra is gyakran mentek a termékekkel a fiatal gazdák.

A végleges logót, címkéket egy jó barátunk készítette el nekünk. Hékásról mintáztuk, a kutyusunkról, a termékek is róla kapták a nevüket. Ő egyébként ott született a tanyán, ahol a földet béreltük, onnan fogadtuk be

– árulta el Dávid.

Galéria
Fotó: Hékás-Taanyasi finomságok

Julcsi és Dávid mindennapjai változatosak, a munkájuk attól függ, éppen milyen hónap van. A palántaszezon márciustól-júliusig tart, ez idő alatt folyamatos jelenlét szükséges a tanyán, ezért ebben az időszakban a fiatalok kiköltöznek a lakókocsiba. Legkésőbb hajnal ötkor felkelnek, palántát szednek az 50 fokos fóliában, csomagolnak, dobozolnak, készülnek a futár érkezésére. Folyamatosan terveznek, szerveznek, miközben május végétől már zajlik az ültetés is. A hosszú napnak éjfél körül van vége.

Amikor minden palánta el van ültetve, akkor szoktunk pihenni egy kicsit. Olyankor elég kevesebbszer kimenni a földre, de azért nyáron is akad bőven munka, például gyomlálás

– mondta el Dávid.

Galéria
Fotó: Hékás-Taanyasi finomságok

Ősszel indul a betakarítás. Úgy kell szervezniük, hogy minden batáta bekerüljön a raktárba még a fagyok előtt. Akkor újra indul a pörgés, hajnaltól sötétedésig munka van a földön. Közben természetesen zajlik a befőzés, csomagok feladása, piacozás… Unatkozni soha nincs idejük.

Julcsi és Dávid büszke rá, hogy a kezdetek óta rengeteg új termékük született: batáta lisztek, zöldségkrémek, tésztaszószok, natúr batáta pürék piciknek, és most batátás krémlevesekkel készül a Hékás. Rengeteg ötletük van, igyekeznek is fokozatosan mindet megvalósítani.

Minden termékünkhöz a saját magunk által termesztett édesburgonyát dolgozzuk fel. Évről évre kísérletezgetünk más zöldségek termesztésével is, hogy még finomabb kencéket és finomságokat készíthessünk. Nem használunk semmilyen vegyszert, műtrágyát, növényvédőszert, talajjavítót. Saját tapasztalatból tudjuk, hogy így is meg lehet termelni a batátát. Törekszünk a lehető legkörnyezetbarátabb megoldásokra a termesztéstől a feldolgozásig. A befőzés egész folyamata igen csekély mennyiségű hulladékkal jár, mivel ennek nagy részét komposztáljuk

– mondta el büszkén a Hékás tanya háziasszonya.

Fotó: Hékás-Taanyasi finomságok

Összesen több, mint 60 féle fűszert használnak, és 3 különböző színű édesburgonyát: narancssárgát, lilát és fehéret. Az alapanyagok kiválasztásakor is gondosan ügyelnek az egészségre és a minőségre, éppen ezért nem használnak pálmaolajat, szóját, tartósítószert, ízfokozót és színezéket sem. Julcsi állítja, mindenkinek jó választás a batáta: azoknak is, akiknek nincs sok ideje főzőcskézni, de szeretnének egészségeset és finomat enni, és azoknak is, akik szívesen pepecselnek a konyhában, hiszen a batátából nagyon finom és színes ételeket lehet készíteni.

Tévedés, hogy vegánként nem lehet változatos, ízletes ételeket főzni. Folyamatosan találunk ki új recepteket és aminek nagyon örülünk, hogy a vásárlók is küldik nekünk, amit ők készítenek a termékeinkből. Szeretnénk, ha más emberek asztalára is valódi, vegyszer- és adalékanyagmentes ételek kerülnének

– osztotta el a tévhiteket Julcsi.

Fotó: Hékás-Taanyasi finomságok

Dávid és Julcsi törekednek arra, hogy hozzájáruljanak egy élhető világ megteremtéséhez, ahol a feldolgozás és az élelem elosztása nem jár együtt a Föld kizsákmányolásával, mert hiszik, hogy ez az egyetlen járható út az emberiség számára. Hosszútávú céljuk az, hogy a most bérelt terület helyett saját tanyán folytathassák a vegyszermentes gazdálkodást és a feldolgozást.

És hogy megbánták-e, hogy Budapest nyüzsgése helyett a vidéki gazdálkodást választották?

A nehézségek ellenére rengeteg benne a szépség, amiért megéri csinálni. Mi nem cserélnénk el ezt az életmódot semmi másra. A magunk urai lehetünk, azt csinálhatjuk amit szeretünk. Annak, aki szeretne belevágni a vidéki életbe azt javasoljuk, hogy tegye meg minél előbb. Előtte persze érdemes tájékozódni, jól megfontolni mivel is szeretne foglalkozni, és arról érdemes minél többet tanulni, de mi bátorítunk mindenkit. Olyan életforma ez, ami számtalan előnnyel jár

– összegeztek a fiatal gazdák.

Galéria
Fotó: Spengler László

Kiemelt kép: Hékás-Tanyasi finomságok

Olvasói sztorik