Bár külalakra hasonlítanak, és a nevük is részben megegyezik, a batáta, vagy más néven édesburgonya nem rokona a burgonyának, csak a gumóinak alakja hasonlít rá.
A batáta teljesen más családba tartozik: a burgonyavirágúak rendjébe, és a szulákfélék családjába tartozó növényfaj, melyet főként gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Hazánkban egyre népszerűbb, bár közel sem olyan elterjedt, mint névrokona.
Az édesburgonya tulajdonképpen gyökér. Ezt támasztja alá hosszúkásabb alakja. Íze sem burgonya ízű, sokkal inkább gesztenye és sütőtök – hogy melyik, az a fajtájától függ. Létezik világos húsú és lilás héjú, ennek íze hasonló a gesztenyéhez, míg a sárgás héjúnak narancssárga a húsa, és az íze olyasmi, mint a sütőtöké.
Tápanyagokban igen gazdag növény, magas az A, C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, de gazdag káliumban, rézben és mangánban, bétakarotinban és proteinben. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma. Előnye, hogy a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
A batáta egészségre gyakorolt hatásai
- Magnéziumtartalmának köszönhetően megszünteti az izomgörcsöket, és a stressznek is remek ellenszere.
- Jó C-vitamin forrás, annak minden pozitív tulajdonságával együtt. Védi az immunrendszert, a csontokat és a fogakat is.
- Antioxidáns tartalma miatt a rák egyes típusainak kockázatát is csökkenti.
- Béta-karotin tartalma hasonló a sárgarépához, ennek köszönhetően jó hatással van a szemre, bőrre, hajra és körömre, sőt, immunrendszerünk megfelelő működését is szolgálja.
- Stabilizálja a vércukorszintet, hála az alacsony glikémiás indexnek.
- A batátában található rostok segítik a belek, a bélrendszer egészségének megőrzését is.
- Kis zsírtartalma, de magas rosttartalma miatt a fogyókúrában is alkalmazható, hiszen telítettség érzetet ad, sokáig laktat.
- A batátában található quercetin gyulladáscsökkentő, valamint gondoskodik az alacsony koleszterinszintről is.
Az édesburgonya rendszeres fogyasztásával szívünk egészségéért is sokat tehetünk. A benne található kálium és B6-vitamin kezeli a magas vérnyomást, és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik.
Az édesburgonya tehát számtalan fronton harcol szervezetünk egészségéért, fogyasztása mindenképpen ajánlott, és amennyiben kedvünk van hozzá, mi magunk is ültethetünk – akár lakótelepi teraszon is.
Ültetésről, gondozásról, a batáta tartásáról az évek óta édesburgonyával foglalkozó Hékás – Tanyasi finomságok háziasszonyát, Julcsit kérdeztem.
Ahhoz, hogy valaki batátát ültessen, nem feltétlenül kell szabadföld. Termeszthetünk batátát akár a városban is. Ha nincs elég mély dézsánk vagy zsákunk, ne számítsunk termésre, de a zöld indák nagyon szép díszei lehetnek az udvarnak, gangnak. A batáta akár szobanövényként is megállja helyét. Fel is futtathatjuk a korlátra, rácsokra, ereszre, ahova csak szeretnénk: lágy indáit tetszés szerint irányíthatjuk a növekedés során, hol díszelegjen, hisz ezek akár kétméteresre is megnőhetnek és egy palántából több inda is ered
– mondta el Julcsi.
Ültetési tipp
Pergolára akasszunk egy mélyebb cserepet és ültessünk bele batátát. Miután megeredtek az indái, kössük fel a pergolára, majd ősszel óvatosan bontsuk le a cserepet a földdel együtt a batátákról és gyönyörködjünk a csüngő gumók látványában.
A batáta kedveli a laza, homokos talajt, de leginkább az enyhén savanyú, homokos vályog talaj alkalmas a termesztésre. Ilyen földben érhető el a legnagyobb terméshozam, azonban a tapasztalatok azt mutatják, szinte bármilyen földben megterem, megfelelő talajelőkészítés után.
A növényt gyommentes, fellazított talajba, olyan helyre érdemes ültetni, ahol egész nap éri a napsütés. A palánták 2/3 része kerüljön a föld alá! A javasolt sortáv: max. 80 cm síkművelésben, de érdemes bakhátba ültetni. A tőtáv: 30 cm
– avatott be a részletekbe Julcsi.
Öntözése
A batáta vízigénye átlagosan napi 1 liter/növény. A legjobb módszer a csepegtetőszalagos öntözés. A batáta földjét folyamatosan nedvesen kell tartani, ez főleg az ültetés utáni időszakban fontos. Ha a gumósodás folyamán mégis kiszárad a talaj, nem szabad hirtelen sokat öntözni, mert a gumók szétrepedhetnek.
Július utolsó hetében úgynevezett szárazság-sokkal sarkalhatjuk a növényt a még intenzívebb gumósodásra. Figyeljük a földet, előfordulhat, hogy nem elég neki az egy hét a kiszáradáshoz. Ha teljesen kiszáradt, fokozatosan lehet kezdeni öntözni, ez augusztusban is megismételhető. Betakarítás előtt nagyjából 10-20 nappal már nem kell öntözni.
Tápanyagigénye
A batáta – mint a gumós növények általában – káliumigényes növény. Ültetés előtt érdemes káliumdús szervestrágyát kijuttatni.
A talajlakó kártevők megrágcsálhatják a gumókat. Nem javasoljuk a talajfertőtlenítő szereket, vegyszereket ellenük, ugyanis a hasznos talajlakókra is káros hatással vannak. Inkább tartsuk a batátát folyamatosan gyommentesen. A szétfutó indák a nyár folyamán legyökeresednek, az állomány bezárul és beárnyékolja maga alatt a talajt, megakadályozva az újabb gyomok növekedését. Az indákat ne tépkedjük fel
– adott tippeket Julcsi.
Betakarítás
A batátát ősszel kell betakarítani. A legkésőbbi időpont a lombfelület elfagyását követő napok, azonban már szeptember végétől elkezdhető, amennyiben a gumók mérete megfelelő. A gumók héja sérülékeny, ezért fokozottan ügyelni kell rá felszedéskor.
Tárolás
A betakarított terményt úgy tárolhatjuk el a legtovább, ha azt előzőleg hőkezeléssel tartósítjuk. A hőkezelés egy gyógyítási folyamat, melynek során a batáta héja megvastagszik, sebei begyógyulnak, így a gumók jobban eltarthatóak lesznek. A tárolásra legalkalmasabb hőmérséklet 15°C. A batáta nagyon érzékeny a hidegre, mivel trópusi növény, ezért 12°C alatt semmiképp se tartsuk
– mondta el Julcsi, hozzátéve egy utolsó jótanácsot:
A tél folyamán érdemes néha átválogatni a batátagumókat és kidobni a rothadásnak indult darabokat.
