A tél rendszerint nem hagyja nyom nélkül a gyepfelületeket, általában kisebb arányú foltosodás, kopás tapasztalható, rosszabb esetekben pedig akár az egész pázsit visszafordíthatatlanul károsodott. A másik gyakori eset, hogy újépítésű házról van szó, ilyenkor a tavaszi hetekben egy alapoktól indított, teljes gyepfelület képzés lesz a feladat.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Akárhogy is, a kikeleti hetekben mindenképpen foglalkozni kell a pázsittal, ennek pedig megvannak a megszokott, követendő lépései!
A kárfelmérés, helyzetértékelés akár már a tél végén elvégezhető. Ekkor a háziak felmérhetik, hogy milyen károsodás érte a gyepet, mekkora felületen kell pótolni a zöld szőnyeget, és azt is el kell dönteni, hogy nem praktikusabb-e inkább az egész érintett területet újrafüvesíteni.
A tényleges munkálatokat a legtöbben a tavasz derekára időzítik, ennek több gyakorlati oka is van. Az első, hogy a fűmagok csírázásához fagymentes idő kell, ez kora tavasszal még nem garantálható, ráadásul az ásás, földmozgatás jóval nehezebb, ha a talaj fagyos, kemény. A másik, hogy a kültéri munkákhoz áprilisban már kedvező az idő, nem kell dideregni ásás, vetés közben, ez sem elhanyagolható szempont.
Ennek során meg lehet ejteni a tápanyagok kihelyezését, vagyis komposztot, érett marhatrágyát lehet forgatni a talajba. A közeg lazítása és gazdagítása után egyenes, sima felületet kell kialakítani, a hepehupás alap nem csak nem szép, de például gyepszőnyegezésnél légzsákot képeznek a mélyedések, és ilyenkor a gyökeret ereszteni nem képes fűszálak elhalnak, ez foltosodáshoz vezet.
Az egyengetéshez használhatunk hengert vagy akár lapvibrátort is, ezen eszközöket bérelni is lehet. A preparált felület elkészülte után két út áll a pázsitra vágyó kertészek előtt.
A gyepszőnyegnek a vázolt talajmunkán kívül szegélyezésre is szüksége lesz, különben az oldalról meg nem támasztott részek hamar elszáradnak, megsárgulnak. A módszer nagy előnye, hogy szinte azonnal birtokba vehető, egységes, dekoratív, hibátlan gyepet biztosít.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A másik módszer természetesen a fűmagvetés, ami a legelterjedtebb, legnépszerűbb gyepesítési metódus. A vetés kevesebb előkészületet kíván, mint a gyepszőnyegezés – nem kell például szegélyeket kialakítani -, olcsóbb is annál, és akár kezdők is megpróbálkozhatnak vele. Ha nem lesz teljes a siker, utólag lehet korrigálni a hibákat felülvetéssel. A fűmag vetésnél a siker majdnem kizárólagos záloga a megfelelő vetőanyag kiválasztása.
Lényeges, hogy mindig a használat jellegének és a terület adottságainak megfelelő fűmag mixet válasszuk! Mérjük fel, hogy a bevetni kívánt terület mennyire árnyékos vagy napos, és gondoljuk végig, hogy a gyep aktívan használt, vagy éppen díszkerti jellegű lesz-e?
Maga a vetés nem nagy ördöngösség, kezdő kertészkedők, újdonsült kerttulajdonosok is bátran megpróbálkozhatnak vele, de semmiképp sem csupán annyiból áll a művelet, hogy gyúródeszkára szórt lisztként szétterítjük a magokat.
A túl korai kiszórás eredménye elgazosodás lehet, ha pedig későn cselekszünk, akkor még nem lesz használható gyepfelületünk, mikor az idő már ideális lenne a kerti tartózkodásra, pihenésre. A legbiztosabb a talaj hőmérsékletének mérése, mikor ez az adat napokon keresztül nem kevesebb, mint 10 Celsius, a magvetés elkezdhető.
Az egyenletes kiszórás után gereblyével dolgozzuk bele a talajba a magokat, és alaposan locsoljunk be, valamint a későbbiekben is, a magok kikeléséig tartsuk mindig nedvesen. Ezen idő alatt ne terheljük a veteményt, ne lépjünk rá, és a kutyát se engedjük közlekedni, játszani rajta.
Amennyiben minden rendben ment, pár héten belül birtokba vehető, szép gyepfelelület lesz a jutalmunk.
Köszönjük az írást Megyeri Szabolcsnak, akinek további cikkei a blogjában olvashatók.
