Hogyan termesszünk karalábét? A kérdés megválaszolása előtt érdemes kitérni arra, hogy egyáltalán miért is termesszünk karalábét?
Ez a zöldség manapság kevésbé ismert, a konyhakertekben ritka vendég, így nem rossz ötlet felemlegetni az érdemeit.
A karalábé a káposztafélék közé tartozik, közeli rokona a kelkáposzta és a fejeskáposzta, de a brokkoli és a bimbóskel is a családjába tartozik.
A karalábé mellett szól a magas C-vitamin tartalma, emellett rengeteg hasznos ásványi anyaggal rendelkezik, elsőrangú káliumforrás, és élelmi rostokban is kiemelkedően gazdag, tehát élettanilag vitathatatlanul kedvező hatásokkal bír, emiatt az úgynevezett szuperélelmiszerek közé szokták sorolni.
Kezdők is könnyen elboldogulnak vele
Termesztési nehézsége közepes, de megijedni nem szabad, kezdők is könnyedén elboldogulnak vele. A karalábé vetési ideje hosszú időszakot ölel fel, korai fajtái tavasszal, a késeiek nyáron és ősszel is vethetők. Köztes terményként is alkalmazható, a tavaszi vetésű, mostanra letermett zöldségek után is benépesíthető vele a nyárra kiürülő konyhakert, folyamatos vetésével pedig csaknem az egész évben friss karalábét lehet nyerni.
A nyár középső szakaszában a nyári fajták aktuálisak, vásárlásnál tehát erre figyeljünk, a kertészetekben, gazdaboltokban mindig kaphatóak a szezonnak megfelelő típusú vetőmagok. Természetesen előnevelt palántákat is lehet választani, ezeknél kisebb a rossz választás esélye, hiszen azokat lehet belőlük kapni, melyek ültetése éppen aktuális.
Palántát mindig jobb ötlet szaküzletből, kertészetből beszerezni, az élelmiszer áruházakban kapható példányokat ugyanis gyakran fénytelen helyen tartják és nem megfelelően öntözik, így fennáll a veszélye, hogy legyengült, gyenge termést hozó darabokat kapunk.
Lássuk az ültetés, vetés fortélyait!
A karalábé gyökérzete nem hatol mélyre, emiatt érzékeny a talaj minőségére, illetve fontos, hogy a termőközeg felső rétege is tápdús, kedvező tulajdonságokkal bíró legyen. A kedvence a gazdag, laza, félkötött szerkezetű talaj, de a szélsőségektől (agyagos, homokos, köves) mentes közeg jellemzően megfelelő.
Ültetés, vetés előtt egy ilyenkor megszokott átmozgató ásást és alapos gyommentesítést szükséges elvégezni. A növekedés ösztönzése érdekében nitrogéndús (mű)trágyával gazdagítsuk a talajt, ez különösen fontos a másodveteménynél, ilyenkor ugyanis az előzőleg vetett, nevelt zöldségek már igénybe vették a földet. Emellett nem rossz ötlet az átmozgató ásás során egy jó adag érett komposztot is kihelyezni.
A konyhakertben a karalábénak napos helyet válasszunk, gyenge fényviszonyok mellett a növény megnyúlik, elsatnyul. Ültetéskor, vetéskor a sor és tőtávolság kétarasznyi legyen, a kihelyezés után pedig ne maradjon el az alapos beöntözés. Régi praktika, hogy az indító öntözéseknél (de akár a későbbiekben is) csalánlével dúsított vizet használjunk.
A csalánlé remek tápoldat, és egyben hatékony gombaellenes, baktériumellenes biokertészeti szer.
Öntözés, gyommentesítés
A karalábé gondozása a későbbiekben sem lesz bonyolult, a rendszeres öntözés mellett az egy-két hetente elvégzett gyommentesítésről nem szabad megfeledkezni.
A karalábénak sajnos akadnak növénybetegségei, ilyen többek között a foltbetegség vagy a peronoszpóra, melyek ellen a legjobb védekezés a prevenció, amit minőségi, ellenálló palánták vagy vetőanyag használatával valósíthatunk meg.
A karalábé a sekélyre lenyúló gyökérzete miatt hajlamos a kiszáradásra. A kiszáradást két egyszerű módszerrel előzhetjük meg. Az egyik a csepegtető öntözőrendszer, ami könnyedén előállítható házilag, csupán egy készen kapható, sűrűn kilyuggatott gumicső kell hozzá, amit elvezetünk a tövek között. Az egyik végét ledugaszoljuk, a másikat a kerti csaphoz csatlakoztatjuk, majd a vizet épp csak megnyitjuk. A rendszer folyamatos nedvességet biztosít majd, közben pedig roppant víztakarékos.
A másik lehetőség (akár kombinálva a csepegtető öntözéssel) a mulcsolás, melyet megoldhatunk szalma, fűnyesedék, vagy fadarálék kihelyezésével (a konyhakertben az esztétika másodlagos, így a drágább zúzott kő vagy fakéreg darálék felesleges). A mulcsanyag nem csak a párolgást és a talaj kiszáradását késlelteti, de a gyomoknak is hatékonyan útját állja.
A felszedés idejét a gumók mérete alapján határozhatjuk majd meg, a nyáron ültetett karalábé akkor szedhető fel, ha a szemek 10-12 centiméteresek. Nem érdemes hagyni őket ennél nagyobbra nőni, mert fásodni fognak, ezáltal ízük, állaguk romlik.
Köszönjük az írást Megyeri Szabolcsnak, akinek további cikkei a blogjában olvashatók.
