Már számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.
Számtalan módon segíthetjük a méheket, viszont van, ami kimondottan káros. Az interneten számtalan hamis információ terjed például a méhek itatásáról.
Boros Tibor méhészt, méhrajbefogót kérdeztük a témában.
E témában is sok a megtévesztő információ. Mire figyeljünk?
Egyre több helyen látom megosztásokban, hogy ha valaki talál a kertjében elfáradt vagy fáradtnak tűnő méhecskét, azt azonnal etesse meg cukros vízzel, mondván a méhészek is szirupoztatják őket. Kanálba kell tenni a cukros szirupot és ezzel etetni a fullánkost… Ne tegyük!
Miért ne adjunk cukros vizet a méheknek?
Először is ami fontos, az az, hogy a kristálycukor nem virágcukor! A méhész kizárólag ősszel, és kora tavasszal szirupoztat, steril körülmények között, megfelelő hőmérsékletű vízzel vegyített cukorral. Ráadásul különzárva a méhcsaládokat, hogy véletlenül se érintkezhessen egyik család méhecskéje a másikkal. Mivel minden családnak más az illata, így az egyik illatú leöli a másikat, mivel idegen betolakodónak tekinti.
Mi történik, ha a mi kihelyezett edénykénkben szirupot teszünk ki a kertünkbe?
Az édesvizű tálat megrohamozza mindenféle, fajta- és illatú méh, akik egytől egyig sajátjuknak tekintik a talált “ételt”, így elindul a harc, és rengeteg méh elhullik. Mivel ennél a tálnál nem csak egy méhészet méhei gyűlnek össze, hanem 6 kilométeren belül megtalálható méhészek méhcsaládjai is, így könnyen megeshet, hogy súlyos betegségeket adnak át egymásnak. Ennek következményeként a beteg méh megfertőzheti saját családját, a hozzávetőlegesen akár 60-70 ezer társát is.
Ilyen esetben akár felbecsülhetetlen kár is keletkezhet.
Ha enyhe betegséget hord haza, akkor a méhész a megfelelő gyógyszer segítségével meg tudja gyógyítani a családot. Ha viszont a méhek között egyre inkább elhatalmasodó költésrothadást viszi haza, akkor hivatalos körülmények között, ( állatorvos, helyi jegyző ) a komplett családot le kell kénezni és elégetni szőröstől bőröstől, mivel fertőző. Ez családonként 50 ezer forint kár, illetve az eszmei értéke felbecsülhetetlen.
Mi az, amit még nem tud ez ügyben egy laikus?
A méhésztől a kipergetett mézet az átvevő bevizsgálja a helyszínen, megfelelő e méz víztartalma, kimutatható e a mézben idegen anyag, például kristálycukor. Ha igen, akkor a méhésznek ugrott az egész évi munkája, mivel a mézet nem veszi át tőle senki.
Nagyon szépen megkérek minden kedves és nem kedves jóakarót, ne csináljatok még nagyobb bajt, mint ami jelenleg a Földünkön élő méheket sújtja. Beleértve minket méhészeket is, akik szintén vért izzadunk a vegyszerek és más, a szemét okozta betegségek miatt.
Miben segíthetünk, mi, kert- és méhbarátok?
Ami a legnagyobb segítség, az a minél több virág ültetése, amiben a méhek megtalálják az ő kincsüket, a nektárt. Amitől a család szaporodhat, hisz minél több nektárt hordanak be a dolgozók, a királynő annál többet petézik. Ha nincs nektár hordás, a petézés megáll, nem fejlődik a család. Rengeteget segíthettek a tiszta edényben kihelyezett tiszta vízzel. A vízen nincs tolongás, harc, mivel nem édes. Ilyenkor rengeteg vízre van szükségük a méheknek. A kihelyezett edénybe tegyetek köveket, kavicsokat, amire rá tud szállni a méh, öntsétek fel vízzel úgy, hogy ne fulladjon bele. Köszönöm a segítséget, a méhek nevében is.
