5 tipp a tökéletes önellátó kerthez

A kerttulajdonosok nagy része nem csak „kiülni” szeretne az udvarra, hanem kisebb-nagyobb mértékben termelni is benne. Az első sikerek után növelik a megművelt terület nagyságát, a fajták számát, majd talán az a kérdés is felmerül, hogy megtermelhetnének-e mindent saját maguknak.
Kapcsolódó cikkek

Az utóbbi időszakban szembesültünk már kijárási korlátozással, fertőzésveszéllyel, készlethiánnyal, rendkívüli áremelkedéssel – nem csoda, ha sokan szeretnének a külső körülményektől egyre inkább függetlenedni és amit lehet, otthon megtermelni. Emellett fontos érv lehet még a környezettudatosság és a vegyszermentességre való törekvés is. Valamint az online világhoz való nagyobb mértékű kapcsolódás után jól esik a szabadidőt a szabadban, a kertben tölteni, sikerélményt is ad, ha látjuk a saját vetésű magjainkból előbújó növényeket cseperedni.

Kapcsolódó
Jurta az otthonuk, családi szeretetkert a boldogságuk
Önellátó gazdaságuk mottója: ólomból arany – álomból valóság.

Lehetünk teljesen önellátók?

Természetesen, igen, kérdés csak az, hogy mekkora terület (és befektetett munka) kell hozzá.

A legkisebb önfenntartó kert egy fő számára 19 négyzetméter

– írja a Lifehacker cikke alapján a Magyar Mezőgazdaság. Tehát egy négy fős családnál ez 76 négyzetmétert jelent. Ez azonban csak úgy jöhet össze, ha gondosan megtervezzük, hogy milyen növényeket hol, milyen mennyiségben fogunk termeszteni és a változatosságot is szem előtt tartjuk.

5 fontos tudnivaló az önellátó gazdálkodáshoz

  1. Kell, hogy elegendő élelem legyen fehérjéből, szénhidrátból, gyümölcsökből, vitaminokból, gyógynövényekből, fűszernövényekből. Ha csak a megadott nagyságú területtel számolunk, akkor az azt is jelenti, hogy állatot nem tartunk, tehát húsra, állati alapanyagokra nem számítunk, ezeket növényi forrásból kell bevinni.
  2. Fehérjét hüvelyesekből nyerhetünk, szénhidrátot burgonyából, kukoricából, zöldborsóból, sütőtökből, vitaminokat brokkoliból, spenótból, káposztából, gyümölcsöknél érdemes epret, dinnyét termeszteni, a gyógyhatásért és fűszerezésért felelhet a koriander, fokhagyma, hagymafélék, mustár. Természetesen, ez nem teljes lista, mindenkinek a saját étkezési szokásai, ízlése alapján kell kialakítani a kertjét úgy, hogy minden tápanyagot megkapjon.
  3. Számolni kell azzal is, hogy a termény mennyisége esetleg elmarad a várttól, egyes növények nem fejlődnek megfelelően, így a minimálisan meghatározott 19 négyzetméter sok esetben nem bizonyul elegendőnek. Vannak növények, melyeknek nagy a helyigénye, mások pedig a sorok között is vígan elélnek vagy például a bab a kerítésre felfutva is megterem.
  4. Igazi önellátóként a vetőmagokat is be kell gyűjtenünk, hogy következő évben ezeket használhassuk.
  5. A kártevők miatti veszteséget bele kell kalkulálnunk a hozamban, de megfelelő összeültetéssel természetes módon tehetünk is egy bizonyos szinten ellenük.

Ha önellátásra törekszünk, kell idő, míg belejövünk, míg kitapasztaljuk kertünk és saját erősségeinket, gyengeségeinket. A tapasztalatok után módosíthatunk a korábbi terveken, így néhány év alatt kialakulhat az optimális elrendezés, mennyiség, fajtaválaszték. Valószínű, hogy teljesen nem fogjuk elhagyni a bolti, piaci bevásárlást, de ha a szükséges élelmiszerek nagyobb részét saját magunk tudjuk megtermelni, az óriási sikernek könyvelhető el.

Kapcsolódó
Fiatal házaspár ökoforradalma egy alföldi tanyán
Régi álmukat váltották valóra azzal, hogy kiköltöztek a városból a dél-magyarországi tanyára.
Címkék: gazdálkodáskertnövénytermesztésönellátó gazdaság