Virágzó vidékünk

Dübörög a fenntartható magyar mintafalu

Gömörszőlősön csak a rendelkezésére álló erőforrásokat hasznosítják.
Korábban a témában:

Gömörszőlős hanyatlóban lévő kis falu volt, tartani lehetett tőle, hogy eltűnik a térképről, ahogy vele együtt a régió szerves kultúrája is. 1993-ban 126 lelket számlált a település, de az előzetes becslések szerint ez a szám 2010-re 50 főre csökkenhetett volna, ha nem tesznek valamit ellene.

Fotó: Wikimedia Commons

A falu Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák határ mentén fekszik idillikus természeti környezetben. A fő közlekedési útvonalaktól távol esik, a Putnok-Aggtelek útvonalon haladva Kelemérből 2 kilométeres bekötőúttal érhető el. Az első okleveles említése 1232-ből való. A település régi neve Poszoba volt, 1904-től a hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így egyben az egyetlen községünk, amely őrzi a történelmi Gömör megye nevét. A lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott, a rendszerváltás utánra azonban az amúgy is kis lakosság létszáma folyamatosan csökkent, a fiatalok máshol keresték a boldogulásukat, nem láttak perspektívát a mezőgazdaságban.

A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet helyi csoportja, akik elindították a falufejlesztési programot: „Gömörszőlős – egy fenntartható falu” néven. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak fel, ösztönzik a hagyományos életforma követését, a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását, gyapjúkártoló műhelyt létesítettek, segítik a turizmus szervezését.

Fotó: Gyulai Iván

Gyulai Iván ökológusnak, a fenntarthatóság elméleti szakértőjének is köszönhető, hogy a falu belevágott a programba.

De mit is jelent a fenntartható falu kifejezés?

Nem használunk többet az erőforrásokból, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. Elég szerényen élünk ahhoz, hogy így az ökológiai lábnyomunk is kisebb legyen. A fenntartható falu gyakorlati megvalósítására fejlesztettünk ki egy modellt, amelyet a program is követ. Akit érdekel mindez, eljön, és nálunk megtanulhatja a technológiákat, legyen szó mélymulcsos, vastag talajtakarásos rendszerről, permakultúrás kertről, az őshonos állattartásról, de az alomszékünket is szívesen megmutatjuk

– mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére Gyulai Iván.

A fenntartható fejlődést tanítják a faluban, és több ezer ember jött már a program kezdete óta, hogy elsajátítsa a gazdálkodásnak ezt a formáját.

Az volt a cél, hogy közelebb hozzák az embereket a fenntarthatósághoz, és hogy megmutassák, hogyan lehetséges az elméletet a gyakorlatban is alkalmazni: úgy élni ma, hogy a jövőnek is maradjon. Hiszen Gömörszőlősön az ember elméje könnyebben összhangba kerül a természettel, ez a csend, a harmónia, és a természet szigete.

A mezőgazdaság és az állattartás már csak néhány családnál jelent kiegészítő jövedelemforrást. A hagyományos életforma megszűnőben van, de számos régi lakóháza, gazdasági épülete fennmaradt a településnek, amelyek ma is meghatározóak. Itt minden arányos, emberléptékű, mindent elmond, hogy a településen halad keresztül Aggtelek irányába az országos „Kék túra” útvonala.

Az újonnan épült oktatási központjukban az Ökológiai Intézet csoportokat fogad, szemléletformáló és szabadidős programokat szervez a fenntartható életmód és ökologikus gondolkodás szellemében A falut az itt folyó tevékenység kapcsán ökofaluként tartják számon országszerte, bár Gyulai Iván szerint, akinek mind az elméleti megvalósulásban, mind a gyakorlati kivitelezésben oroszlánrésze van a faluban, nem helyes ez a terminológia a település vonatkozásában.

Az egész országban nagy az érdeklődés az életmódbeli praktikákra és a technológiai megvalósításukra. Az ember- és környezetkímélő gazdálkodás vidéki környezetben megvalósíthatóbb, a szennyvíz kezelése is egyszerűbb, a keletkező zöld javakat, vagyis a szerves hulladékot újrahasznosítjuk, a vastag talajtakarásos eljárás regenerálja a talaj eredeti szerkezetét

– mondja el Gyulai Iván.

A mai mezőgazdasági gyakorlat ugyanis tönkreteszi a termőtalajt, ahogy az erdőgazdálkodás is árt az erdőnek, mert ahelyett, hogy segítségül hívnánk a természetet, szembe megyünk vele.

Az ásás, a kapálás, a talajforgatás megöli a talaj biológiai sokszínűségét, az itt alkalmazott mélymulcsos módszerrel viszont épp az ellenkező hatást érjük el. Ez ugyanis megfékezi a talajeróziót, meggátolja a tápanyag kimosódását, és megtartja a talajnedvességet.

A természet ősszel betemeti a talajt, a benne lévő mikroorganizmusok vagy magyarul paránylények segítik a megújulását, csakhogy ehhez rajta kéne hagyni azt a természetes talajtakarót tavasszal, ami az ősz folyamán rakódik rá.  Mi itt utánozzuk a természetet. A fa helyes hasznosítására, a fatüzelésre is mutatunk példát annak, aki kíváncsi rá. Persze ez egyéni döntés, senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy a megszokott, mindennapi luxust lecserélje erre a fajta életmódra

– sorolja Gyulai Iván.

Mit tanulhatunk meg Gömörszőlősön?

Az erdőknek fontos klímakiegyenlítő szerepe van, ezért fontos, hogy az erdőgazdálkodás ne csak a fakitermelésről és fatermesztésről szóljon, hisz az erdő flórája és faunája rendkívül összetett, és a maga ősi formájában működik a legjobban, amikor is nem nagyon piszkál hozzá az ember. Ez ma sajnos nem valósul meg makroszinten.

Faszárító – Fotó: Vigh Andrea

Arra is meg kell tanítani az embereket, hogyan hasznosíthatják a fát. A nedves fát ki kell előbb szárítani, mielőtt tüzelnénk vele. Vannak itt alternatív energiaforrások is, amelyeket szintén használunk, de tanítjuk a víztakarékosság módját is a háztartásban. A természet körforgását utánozzuk, WC-öblítés helyett alomszék van nálunk, így ez szintén visszaforgatható a természetbe, és újrahasznosul.

Óriási zöldség – Fotó: Vigh Andrea

Vadontermő növényeink vannak, az állatok szabadtartását valósítjuk meg, és nem táppal etetjük őket. Minőséget termelünk, és mindenkinek szívesen megmutatjuk, hogyan működik mindez nálunk a gyakorlatban. Hétvégenként ingyenesek a képzések, aki idelátogat, elszállásoljuk, kap ételt, italt, jó szót, és mindenekelőtt jó példát a fenntartható életmódra – összegez a szakember.

BioSzentandráson mindenki megértette az idők szavát
Nem vesztek el a süllyesztőben, ökológiai mintagazdaságot hoztak létre a faluban.

Kiemelt kép: Vigh Andrea

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.