Cséti Attila építésznek, a hagyományos családi házak mellett az egyik fő profilja a kisméretű víkendházak, miniházak építése.
A Berekfürdőn élő mérnök 1990 óta van a szakmában, közben 22 évig különböző beosztásokban dolgozott tűzoltóként is, de 2017 óta saját cégével kizárólag a tervezéssel foglalkozik már, és nemcsak az íróasztal mögött. Berekfürdőben eddig három könnyűszerkezetes házat épített fel szinte a két kezével, fűrésszel, csavarbehajtóval, szögbelövővel, most pedig Svédországban építi az új családi házukat.
Ez amolyan vizsgamunka volt számomra. A skandináv technológiát szerettem volna tökéletesen elsajátítani a legautentikusabb módon: a helyszínen, saját építéssel és svéd ellenőrök által kiállított igazolással
– mesélte a Sokszínű vidéknek az építész.
Elmondta, hogy a könnyűszerkezetes technológia a 2000-res évek elején jött be Magyarországra, az első időkben sajnos elég sok kontár vállalkozás is belépett erre a piacra, de mára már a tisztességes cégeknek sikerült úgymond megtisztítaniuk a piacot.
Engem viszont építészként az is érdekelt, hogyan kell ezt csinálni, úgyhogy először is terveztem és építettem magamnak egy 28 négyzetméteres nyaralót, fűrésszel és csavarbehajtóval, ez most vendégházként üzemel. Ezután mélyedtem bele jobban a témába. Az országban leginkább az osztrák és a német technológia van a piacon, engem viszont a skandináv irány jobban érdekelt, úgyhogy ezt a szerkezetet kezdtem el tanulmányozni, ezért vettem kint telket és építettem fel egy 100 m2-es családi házat
– mesélte.
Megtudtuk, hogy az osztrák-német technológia OSB méretre épít. Tehát 62,5 faváztávolságra, azon belül pedig a 6-tól 16-os oszlopméretre. A svéd technológiánál 60 centis az alapméret és 45 milliméter a palló vastagsága, körülbelül kétharmada, mint az osztráknak.
Egymással párhuzamosan tervezek rendes méretű és miniház kategóriában is. Lehet, sokan nem gondolnák, de miniházat nehezebb tervezni, mint normál, családi házat. Ugyan azokat a folyamatokat kell itt is menedzselni, mint a hagyományos méretben készülő épületeknél, viszont nagyobb odafigyelést igényel a térbeosztás és legtöbbször úgy készül a terv, hogy bővíthető legyen
– avatott be a részletekbe a tervező. Ő ugyanis legtöbbször azt javasolja, hogy aki kényszerből, anyagi megfontolásból épít kis alapterületű házat, azt először az igényekhez tervezze meg a későbbi bővített formában és építsék fel a jelenlegi lehetőségek alapján.
Viszont van az a réteg is, aki befektetésként vág bele egy kisház építésébe, turisztikai vállalkozás miatt.
Nyilván a befektetői tervek sokkal drágábbak, hiszen más a cél. Most például Parádóhután építünk egy házat, és a kivitelezővel azon dolgozunk, hogy egy olyan üvegfalat készítsünk, ami egyben a szaunát is fölfűti. Ez a helyiség kilóg a házból, lényegében egy üvegkalitka, amiből látod a szép panorámát, az üvegfal pedig adja a meleget a szaunázáshoz. Aszódra viszont egy olyan házat készítünk egy szobával, nappalival, ahová egy néni jönne haza külföldről és élné le szerényen az életét itt
– érzékeltette a kontrasztot Cséti Attila.
De építettek legutóbb egy 60 négyzetméteres zebegényi kisházat meredek hegyoldalba, ami közel 60 millióból épült fel, tehát könnyű kiszámolni, hogy ez így egymilliós négyzetméterár… plusz a telek.
Itt az adottságok miatt olyan technológiát kellett használni, hogy ennyire megnőtt az ára. Például dupla vastag talajcsavart 6 méterre kellett behajtani, csak a csavarozás 10 millióba került
– mondta a tervező, érzékeltetve, hogy mi mindentől függ még a bekerülési költség.
Cséti Attila azt javasolja, ha valaki befektetésként akar miniházat építeni, akkor egy jó helyen kell, komoly felszereltségű épületet felhúznia, de ez biztos nem fog kijönni 300-400 ezer négyzetméter árból.
Ha valaki kényszerhelyzetben van, akkor azt szoktam javasolni, ahogy már fent is említettem, hogy egy teljesen alap könnyűszerkezetes házat csináljon, egy szoba, nappali, előszoba, fürdő. Ez legyen 30 négyzetméteres, de úgy megtervezve, hogy valamelyik irányba bővíthető legyen. Ha később úgy alakul az anyagi helyzete, akkor lehessen hozzáépíteni még egy szobát. Induljunk ki abból, hogy mi az igény, mi az a maximum, és először épüljön fel a szerint, hogy mi a lehetősége
– így az építész.
Küzdelem egy új jogi kategóriáért
A Miniházakért Magyarországon Civil Társaság azért küzd, hogy a leginkább kényszerből vagy tudatosan, gyakran ökológiai megfontolásból miniházakba költözők is ugyanolyan eséllyel pályázhassanak korszerűsítési, felújítási pénzekre vagy vehessenek fel kedvező hiteleket ezekre a célokra, mint azok, akik belterületi lakóingatlanban élnek.
Nem célunk és nem kívánjuk támogatni az alacsony színvonalú lakhatást, ugyanakkor kifejezett célunk elérni, hogy aki a beépíthetőségi szabályokon belül maradva megfelelő műszaki és esztétikai minőségű otthont tervez megvalósítani vagy megvásárolni, azok lehetőségei ne legyenek korlátozva
– nyilatkozta lapunknak Herendi-Molnár Zsuzsanna, a civilek egyik képviselője.
Olyan új jogi fogalom, építménymegnevezés megalkotásáért harcolnak, ami a „nem lakóövezeti lakóház” fogalmát, illetve annak jogi hátterét hivatott tisztázni.
Ha megnyílik az út a meglévő épületek korszerűsítéséhez, akkor azok esztétikai és műszaki állapota is javulni fog. Az így megalkotott jogi státusz az épületeket alkalmassá teszik arra, hogy lakhatási célú hitelek és pályázatok igénybevehetőségével meg is tartsák állagukat, ugyanakkor a mellé rendelt „nem lakóövezeti” besorolással jogilag is elfogadják a terület infrastrukturális hiányosságait, nem róva ezzel extra feladatot az önkormányzatokra
– emelte ki Herendi-Molnár Zsuzsanna, aki elmondta azt is, hogy az ő kategóriájuk szerint miniháznak a maximum 40 nm nagyságú házakat tekintik.
Nincs kimutatásunk arra vonatkozólag, hogy hányan élnem ma ilyen házakban. Volt olyan online beszélgetésünk, ahol egy anyuka borpincéből kialakított házból jelentkezett be. Azt hiszem meglepődnénk, ha kiderülne a valóságos számadat
– tette hozzá a civilek képviselője elmondva, hogy a Facebook csoportukban legnagyobb számban 35-55 év közötti hölgyek képviseltetik magukat.
