Andik Szabolcs
Kertünk-Portánk

Széchenyi vadkörtét nevel birtokán a csurgói gazda

A paraszt nem az utolsó a múltból, hanem első a jövőből, vallja a gazda.

Andik Szabolcs tíz éve vásárolt egy nagyobb telket a Somogy megyei Csurgón, és azonnal munkához látott: gyümölcsfákat ültetett, megvetette a családi gazdaság alapjait. Az első évben hagyományos módon gondozta gyümölcsfáit, majd érdeklődése a vegyszermentes kertészkedés felé fordult.

A házunkhoz tartozó telek 6640 négyzetméteres, ehhez az utcában sikerült még vásárolni területet, így jelenleg 2,4 hektáron gazdálkodunk. Ennek egy része erdő, a másik részén baromfinak takarmány és gyümölcsök is teremnek

– mondta a Sokszínű vidék érdeklődésére.

Andik Szabolcs

Mesterére talált

2015 körül halottam a pórszombati Kovács Gyuláról, aki több mint 2000 kárpát-medencei gyümölcsfa fajtát gyűjtött össze. Rengeteg előadást és riportot néztem meg az interneten, teljesen magával ragadott a munkássága. Óriási tisztelője vagyok

– fogalmazott a kertgazda.

Szabolcs megkereste a pórszombati fajtamentőt, és tájfajtákat vásárolt tőle. Ma már csak olyan csemetéket nevel, amelyek a hazai talajviszonyokhoz és klímához alkalmazkodtak. Ezek a tájfajták metszés és permetezés nélkül is bőven és folyamatosan teremnek, a betegségekre, fagyra kevésbé érzékenyek.

Andik Szabolcs

Évszázados kincsek

A fiatal gazda annyira beleszeretett a régi magyar fajtákba, hogy két éve elhatározta, saját génbankot hoz létre portáján. A település utcáit járta, lehangolta a látvány. A régi, délceg körtefákat, cseresznyéket és vadalmákat smaragdtuják, ciprusok, és selyemakácok váltották fel.

Körbejártam a településünkhöz tartozó szőlőhegyet, ahol gyerekkoromban a szőlő mellett rengeteg gyümölcsfa, és a mi térségünkre jellemző szelídgesztenye fa élt. Ma már szőlő és gyümölcs alig van, ameddig a szem ellát csak karácsonyfának nevelt fenyőültetvényeket és akácosokat látok. Eldöntöttem, hogy megmentem az öreg gyümölcsfákat. Ezek évszázadok óta a falusi porták szerves részét képezték, ízletes gyümölcsük a hagyományos magyar gasztronómiától elválaszthatatlan

– emlékezett a kezdetekre.

Andik Szabolcs

Többszáz fajtát ment

Andik Szabolcs munkához látott, felkutatta a környéken fellelhető vadkörte, vadalmafákat és egyéb vadalanyokat. Ősszel elültette a gyűjtött magokat, a következő évben konténerbe átültette, „iskolázta őket”, és idén tavasszal elkezdte az oltást. Az oltás fortélyait ma is tanulja, segítségével jobb eredési arányt tud elérni, így több fajtát sikerülhet megmenteni.

Amíg a vadalanyok növekedtek, google-térkép segítségével megjelöltem az összes olyan öreg fajtát, amit szaporítani akartam. Az oltóvessző gyűjtés már GPS-koordináta alapján megy, megszámozom az anyafa pontos helyét és mindent dokumentálok. A fa gyümölcse, a termésideje, a jellegzetes tulajdonságai fontos paraméterek. Nagyjából 300 fajtát szeretnék a saját kis génbankomba telepíteni. Később az állományból szaporítanék, és továbbadnám a csemetéket, biztosítva a fajták fennmaradását

– avatott be a részletekbe.

Széchenyi vadkörtéje

Sok fát elhagyott, évtizedek óta gondozatlan birtokokon talált, ezen fajták neve a múlt homályába veszett. A tekintélyes faóriás, a Széchenyi körtefa elmondások alapján eredetileg a Széchenyi család birtokáról való, a nemesi családhoz köthető. Az ilyen, és ehhez hasonló fajták évszázadokon keresztül a térség faunájához tartoznak. A vadkörték és vadalmák a térség makroklímájához, talajviszonyaihoz szoktak, káros rovarokkal és a gombabetegségekkel szemben a legellenállóbbak. Metszést és permetezést nem igényelnek, így a család asztalára vegyszermentes, tiszta gyümölcs kerül. Az ellenálló fajták egy része télálló, aszalásra, lekvárnak, rétesnek, vagy pálinkának kiváló alapanyagok.

Andik Szabolcs

Madarak, méhek és csirkék segítik

Szabolcs egy éve létrehozott egy Facebook csoportot, így próbálja népszerűsíteni a háztáji-ökológiai gazdálkodást. Öko-s megoldásokban bővelkedik a portájuk, a család célja a lehető legtöbb egészséges, tiszta élelmiszer megtermelése, fogyasztása, és a felesleg értékesítése.

Tizenöt madárodú kihelyezésével nagy mértékben sikerült csökkenteni a fák rovarkárosítóit. Csalán, dió és fokhagymalé permettel sikeresen tartom kordában a levéltetveket és egyéb fabetegségeket. A fák beporzásának elősegítésére építettem a kisfiammal rovarhotelt és foglalkozunk méhekkel is, hiszen a beporzóknak fontos szerepe van a gyümölcstermesztésben. Az őshonos baromfik több ezer négyzetméteren kapirgálhatnak, a fák gyökereinél sok pajort szedegetnek össze, emellett ellátják a családot tojással és hússal. Hiszem és vallom: A paraszt nem az utolsó a múltból, hanem első a jövőből

– összegezte hitvallását.

Kapcsolódó
Szaporítják az őshonos gyümölcsfákat Mónosbélen
Páratlan génkics, amit példásan gondoznak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.