A kertművelés élvezetes, ugyanakkor fáradságos és időrabló elfoglaltság. Ahhoz, hogy a kertünk teremjen folyamatos odafigyelés, gondozás – locsolás és gazolás – szükséges. Ezek pedig nem is egyszerű munkák. Ha nincs eső, kevesebb a gaz, de nincs termés, ha van eső, nő a gaz, mint a gomba.
Létezik azonban megoldás, ami segítséget abban, hogy a gaz ne támadjon erőteljesen, és a talaj kiszáradását, felmelegedését is megelőzi.
A módszer a szalmatakarás, aminek a lényege, hogy a kigazolt ágyást 8-10-15 centiméter magasságban betakarjuk szalmával. A szalmatakarás jótékony hatással van a talaj vízháztartására, ami a csapadékhiányos időszakokban igencsak kedvező, védelmet nyújt a rendkívüli hőingadozásokkal szemben, valamint a szalma a gyomok fejlődését is akadályozza: megfelelő vastagságban terítve a gyom nem nő.
Nincs más teendő, mint a szénát vagy szalmát a palánták köré szórjuk megfelelő magasságban úgy, hogy a palánta alsó levelei a szalma alá ne kerüljenek. Természetesen alacsonyabb palántánál kevesebb szalma kerül alá, ám a legjobb hatást a 10-15 centiméteres takarás éri el. Így a szalma tulajdonképpen a mulcs szerepét tölti be, természetes talajtakaró.
Kovacsics Péter kertészmérnök idén kertjében alkalmazta a szalmatakarást. Mint a Sokszínű Vidék megkeresésére elmondta, már tavasszal látták, hogy idén kevesebb idejük lesz a kertjükre, viszont feladni nem szerették volna, ezért úgy döntöttek, a szalmatakarással próbálkoznak.
Ennek fő oka az időhiány volt, és mivel a gyomokkal nemcsak az oda nem kívánt növényeket, hanem mikro és makro elemeket, valamint vizet is kiveszünk a talajból, ezért a gazolásra fordított energián és időn kívül, a tápanyagozás és öntözés fáradságát is szerettük volna megspórolni. Így leterítettük a szalmát a kertben. Ezután gombaölővel lefújtam, egy a bio a gazdálkodásban is engedélyezett szerrel, mert nem szerettem volna kéretlen vendéget a kertbe vinni a szalmával
– magyarázta.
Mint fogalmazott az ágyásokat körülbelül 10-15 centiméter vastagon takarta be szalmával, és reménykedett benne, hogy tényleg kevesebbet kell gyomlálnia és öntöznie. Tapasztalatai alapján a gyom nem tűnik el teljesen, de nagyjából annyi idő és energia az egész kert kipucolása számára, mint tavaly egy ágyás gyomlálása volt. Az öntözés nagyjából a harmada, mint eddig. Csepegtető rendszere van, de a szalma megakadályozza, hogy a napsütés közvetlen kifejtse a hatását, és ott is nedves a talaj, öt nap után is, ahol csak eső érte.
Megmértem a talaj hőmérsékletét és döbbenetes, hogy 29,5 C⁰-os levegő hőmérsékletnél a talaj 30 C⁰ fölé melegszik, míg a szalmával takart részeknél ez csak 20 C⁰. Nincs hőingás a nappal és éjszaka között, mert a takart részek védve vannak
– mutatott rá.
Kovacsics Péter megjegyezte: aki eddig csak gondolkozott a szalmatakaráson, csak biztatni tudja, hogy próbálja ki.
